2017.08.19. 21:28
Kövér: Szent István öröksége egyesíti a magyarok nemzedékeit
Első királyunk öröksége bevésődött a magyarság ösztöneibe, tudatába és lelkébe, ez az örökség a földrajzi térben és a történelmi időben is egyesíti a magyarok nemzedékeit Vereckétől az Al-Dunáig, az Őrvidéktől Csángóföldig – mondta Kövér László szombaton Zalaegerszegen.
Zalaegerszeg, 2017. augusztus 19. Kövér László, az Országgyûlés elnöke beszédet mond a kettõs kereszt avatási ünnepségén Zalaegerszegen 2017. augusztus 19-én, Szent István-nap elõestéjén. MTI Fotó: Varga György
Az Országgyűlés elnöke a város Szent István-napi ünnepségén és az újonnan állított kettős kereszt avatásán arról beszélt, hogy legnagyobb királyunk „a közösségi szabadság legmagasabb eszményéből, az önrendelkező államból teremtett olyan valóságot, amelyben minden magyar megélhette, valóra válthatta a lelki szabadság legmagasabb eszményét, a keresztény hitet”.
A Parlament elnöke visszatekintésében a magyar történelem sorsfordító pillanatait felidézve azt mondta: azok a magyarok, akiknek a Szent István által megteremtett valóság „a történelem súlya alatt időszakosan elhalványult vagy szertefoszlott”, mindannyian „államalapító királyunk örökségéből merítettek vigaszt, példát, erőt és célt ahhoz, hogy ismét valósággá építsék eszményeiket”.
A Keletről érkezett pogány magyarok vállára Szent István helyezte a kereszténység nyugati keresztjét, amelyet letenni nem tudunk, és amely „a megsemmisülés örök veszélyével szemben a megmaradás örök reményét egyedi módon sugározza a magyar sorstörténetben”
– vélekedett a politikus.
Az európai államfejlődésben egyedi módon Szent István magyar államának alapját nem pusztán a hűbéri magánkötelékek, hanem az egyént az összességhez fűző „spirituális kötelékek” képezték. „Ezt az összességfogalmat – ami nem más, mint a modern nemzet és nemzetállam korai, eszmei előképe – Szent István koronája, a nemzeti akaratnyilvánítás szimbolikus eszköze” testesítette meg.
Az Országgyűlés elnöke azzal folytatta beszédét, hogy Szent István megfogalmazásával „láthatatlan és látható ellenségeink” is tudták és tudják, hogy államalapító királyunk örökségének „nemcsak védelmezői vannak, hanem felszámolójelöltjei is akadnak mindig”. Nem véletlen hát, hogy a történelem során az önrendelkező magyar állam elleni támadások „mindig együtt jártak a magyarság keresztény hite és egyháza elleni támadásokkal”.
Kifejtette: a Szent István trónra lépésétől napjainkig eltelt 1017 esztendőben a magyar nemzet „mindösszesen 575 esztendőt élhetett egy önrendelkező magyar állam keretei között, míg 442 esztendőt önrendelkezési jogától megfosztva, alárendelve vagy idegen fennhatóság alatt vergődve volt kénytelen megélnie”. Ez a 442 esztendőnyi magyar élettapasztalat „nyomós érv amellett, hogy mi, mai magyarok a 21. században is oltalmazzuk Szent István királyunk örökségét: önrendelkező nemzeti államunkat és keresztény hitünket” – tette hozzá.
Kövér László úgy vélekedett, hogy napjainkban Európában politikai és eszmei küzdelem zajlik „az európai nemzetek államfenntartói képességének aláásása, az európai társadalmak szétzilálása és az európai államok felszámolása érdekében”.
A világban „vannak erőcsoportok, amelyek elég erősnek érzik magukat arra, hogy alárendeljék a saját érdekeiknek Európát”, és az Európai Egyesült Államok jelszavát tűzve zászlajukra „indulnak rohamra az európai nemzeti államok ellen”
– jelentette ki az Országgyűlés elnöke. Hozzáfűzte: Szent István mai magyar népe nem kíván lemondani államáról, hitéről és azonosságtudatáról.
„Úgy építjük újjá a magyar államot, hogy az képes legyen szolgálni és megvédeni a nemzetet”, olyan gazdaságot építünk, amely nem a pénzügyi spekulációkon, hanem értékteremtő munkán alapul – mondta, hozzátéve: „Megerősítjük magyar azonosságtudatunkat, keresztény kultúránkat és nemzeti összetartozásunkat, segítjük a nemzeti tagállamok együttműködésén alapuló Európai Uniót abban, hogy Európa ne csak versenyképes, hanem az európai embereké is maradjon.”
(Borítókép: MTI / Varga György)
