Nincs áttörés London és az EU Észak-Írországról szóló vitájában

A vita abból ered, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit rögzítő megállapodás külön észak-írországi protokolljának alapelvei szerint Észak-Írország – amely nem része Nagy-Britanniának – a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes szabályozási elemeivel, Nagy-Britannia ugyanakkor kilépett az EU e két integrációs szerveződéséből.

Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni.

Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni.

Az észak-írországi rendezési folyamatot elindító, történelmi jelentőségű 1998-as nagypénteki megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként ezen a 499 kilométeres határon – amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára – hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs.

A Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti forgalom ellenőrzésére június végéig türelmi időszak érvényes, London azonban már jelezte, hogy ezt az eljárási viták miatt akár egyoldalúan is meghosszabbítaná.

Ha nem sikerül megállapodásra jutni, e hónap végétől elvileg tilos lenne például a hűtött, feldolgozott hústermékek szállítása Nagy-Britanniából Észak-Írországba. Az uniós élelmiszerbiztonsági szabályozás ugyanis tiltja az ilyen hústermékek behozatalát külső piacokról, és ellenőrzés híján nem lehetne garantálni, hogy a Nagy-Britanniából Észak-Írországba szállított hűtött hústermékek nem kerülnek át az Ír Köztársaságba.

David Frost, a brit kormány Brexit-ügyekért felelős államtitkára és Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős alelnöke – a kilépési megállapodás ellenőrzésére alakult vegyesbizottság két társelnöke – szerdán Londonban kétoldalú megbeszélést tartott az észak-írországi protokoll vitatott kérdéseiről.

Frost a megbeszélés után közölte: a brit kormány véleménye szerint az a mód, ahogy a Brexit-megállapodás észak-írországi protokolljának előírásait az EU érvényesíteni akarja, „felfordulást okoz” Észak-Írországban.

A brit államtitkár szerint a két fél „meglehetősen nyílt, őszinte” megbeszélést tartott a kialakult helyzetről, és bár nem sikerült áttörést elérni, a tárgyalások nem is akadtak el véglegesen.

Sefcovic azonban úgy fogalmazott a szerdai londoni találkozó után, hogy az Európai Uniónak „most már nagyon fogytán van a türelme”, és ha London a következő hetekben további egyoldalú lépéseket tesz, az EU nem fog visszariadni „gyors, kemény és határozott lépésektől sem” annak kikényszerítésére, hogy a brit kormány tartsa magát nemzetközi kötelezettségeihez.

Londoni szakértői vélemények szerint ez a kijelentés felveti annak veszélyét, hogy a viszály kétoldalú kereskedelmi háborúba torkollik Nagy-Britanniai és az EU között.

Az egyik legnagyobb globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport, az Eurasia Group londoni részlege a szerdai megbeszélés után összeállított gyorselemzésében közölte: véleménye szerint a Sefcovic által említett „gyors, kemény és határozott lépések” akár azt is jelenthetik, hogy az EU büntetővámokat vet ki a brit exportra, ha London egyoldalúan további türelmi időszakokat hirdet ki az észak-írországi protokoll előírásainak végrehajtására, vagy ha az egész protokollt felfüggeszti, ahogy azt az észak-írországi britpárti protestáns politikai erők követelik.

Az Eurasia szakértői szerint ugyanakkor Boris Johnson brit miniszterelnököt az EU és a Fehér Ház figyelmeztetései sem fogják visszatartani az ellenőrzésre megállapított türelmi időszak egyoldalú meghosszabbításától, ha ennek alternatívája az, hogy június végétől nem lehet Nagy-Britanniából hűtött hústermékeket szállítani Észak-Írországba.

A cég szerint mindez London és az EU vitájának eszkalálódását valószínűsíti, és nem kizárható, hogy a vita kereskedelmi háborúvá fajul.

Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan a BBC-nek nyilatkozva szerdán alig burkoltan arra figyelmeztette Londont, hogy a tervezett amerikai-brit kereskedelmi megállapodásra is hatással lehet Nagy-Britannia magatartása az észak-írországi protokoll ügyében.

Biden a hét második felében, a hét vezető ipari hatalom (G7) angliai csúcstalálkozóján személyesen is találkozik Johnsonnal, és Sullivan szerint kifejezésre juttatja „mélységes aggodalmát” amiatt, hogy London és az EU vitája veszélybe sodorhatja az észak-írországi megbékélési folyamatot.