Szájer József: Nyugat-Európa régen feladta, hogy önmaga maradjon

A politikus arra reagálva mondta ezt, hogy a lisszaboni szerződéssel ellentétes módon, a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született meg a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentés elfogadásához szükséges kétharmados többség. Az Európai Néppárt alelnöke az Echo Tv Bayer show című műsorának vasárnapi adásában kiemelte, Közép-Európa végre felismerte a saját érdekeit, nem egy európai egyesült államokat akar, hanem egy olyan uniót, ahol fontos a tagállamok nemzeti szuverenitása. A kormánypárti politikus szerint Magyarország azért szálka Európa és a világ szemében, mert jobbra, a bevándorlásellenes irányba akarja húzni az Európai Néppártot, mint az európai politika legnagyobb erejét.

Az Európai Parlament (EP) szeptember 12-én szavazott a magyar jogállamisági helyzetről szóló, Judith Sargentini zöldpárti képviselő által összeállított különjelentésről. Amikor az első olyan hírek kiszivárogtak, hogy a szavazásnál az EP nem veszi figyelembe a tartózkodó voksokat, akkor Szájer József volt az, aki az illetékes szerveknél, magánál az Európai Néppártnál jelezte, hogy tisztázni kell a jogi helyzetet. A kérdés a jogi szolgálathoz került.

A jogi szolgálat olyan véleményt adott, amelyet utólag maga is szégyellni fog – jelentette ki Szájer József, aki felhívta rá a figyelmet, akár egy jövőbeli Európai Bizottság is megbukhatna, hiszen például egy esetleges bizalmatlansági indítvány esetén ugyanilyen szabályt kellene alkalmazni.

Bár, ha ez európai jognak ebből az óriási következetességéből indulunk ki, akkor feltehetően azt mondják majd, „nem baj, megint azt számoljuk, amelyik nekünk a jobb” – közölte az európai parlamenti képviselő, aki szerint nincs értéke a jognak az EP-ben. Hozzátette: az EP-t, az egész Európai Uniót uraló többség soha nem volt semmiféle riválisnak kitéve, soha nem volt versenyhelyzetben, ennek következtében úgy gondolja, hogy azt csinál, amit akar.

Az Európai Néppárt alelnöke emlékeztetett arra, hogy a nyugati uniós hatalmak a kezdetektől fogva úgy tekintettek a közép-európai államokra, mint a „szegény rokonokra, amelyek alkalmatlanok és buták, gyüttment eszmékkel”. Szájer úgy fogalmazott, a lenézést mindig is lehetett érezni, de most lett tele a hócipőjük velünk, méghozzá azzal, hogy azt gondolták, ők oda minket bevesznek, mi pedig mindent úgy csinálunk, ahogy ők mondják. Felidézte, hogy 2004 és 2010 között Magyarországon nem volt olyan brüsszeli utasítás, amit a kormány ne hajtott volna végre. Közlése szerint a konfliktusok akkor kezdődtek, amikor kiderült, hogy Közép-Európának is van arról elképzelése, miként működjön a kontinens.

Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Horvátország felismerte a saját érdekeit, és hajlandó volt ezért cselekedni – mutatott rá Szájer József.

A politikus szerint Nyugat-Európa régen feladta, hogy önmaga maradjon, de mi nem adjuk fel és nem akarunk elindulni azon az úton, amelyen ők 15 éve mennek, és amelynek mindenki látja a következményeit, látja a terrorizmust, a robbantásokat, a biztonság összeomlását, azt, hogy zárt társadalmak jönnek létre a sajátjain belül.

A migráció kapcsán Szájer József felhívta a figyelmet a visegrádi négyekre, ők jól jelképezik, hogy össze lehet fogni. A visegrádi összefogás azért nagy eredmény, mert ha a migrációt nem tudjuk megállítani, minden elveszhet. Ha ez nem sikerül, akkor a mostani világ és a jelenlegi életünk is megszűnik – tette hozzá az európai parlamenti képviselő.

Borítókép: Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő felszólal a Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én

Fotó: MTI / Európai Parlament Multimédiás Központja / Genevieve Engel