Százharminc éve született az utolsó magyar király

Az utolsó magyar király, IV. Károly – I. Károly néven osztrák császár, III. Károly néven cseh király – az ausztriai Persenbeug várában született, apja Habsburg Ottó főherceg, Ferenc József unokaöccse volt. Katolikus szellemben nevelték, az udvari szokásoktól eltérően nemcsak magántanítóktól, hanem a bécsi bencések iskolájában is tanult, majd Prágában folytatott jogi-közgazdasági tanulmányokat. A német, az angol, a francia és a görög mellett csehül és magyarul is tudott. Katonai pályafutását 1903-ban kezdte, 1911-ben vette feleségül Bourbon-Pármai Zitát, szerelmükből nyolc gyermek született.

Károly sorscsapások sorozata után lett trónörökös, majd 29 évesen uralkodó. Apja gégerákban meghalt, I. Ferenc József császár egyetlen fia, Rudolf öngyilkos lett. A soron következő trónörökösnek, Ferenc Ferdinándnak rangon alul kötött házassága miatt le kellett mondania gyermekei trónigényéről, majd 1914. június 28-án merénylet áldozata lett, ennek következtében nem mellesleg kitört az első világháború. 1916. november 21-én elhunyt Ferenc József, helyébe Károly lépett, és december 30-án, a háború közepette Magyarország apostoli királyává koronázták.

Tegyen időutazást az alábbi videó segítségével a budai Várban megrendezett ünnepségre!

A fiatal uralkodó mindössze két évig ült a recsegő-ropogó birodalom trónján. Lépéseket tett az országai számára egyre nagyobb veszteségekkel járó háború befejezése érdekében, de próbálkozása kudarcba fulladt. Kétségbeesetten próbálta megakadályozni a Monarchia felbomlását, de ehhez már nem rendelkezett elegendő anyagi és emberi erőforrással, a tényleges hatalom egyre inkább az újonnan alakult nemzetiségi tanácsok kezébe került, amelyek vezetésével és az antant támogatásával sorra szerveződtek az önálló nemzetállamok. A végső összeomlást az 1918. november 3-i feltétel nélküli fegyverletétel jelentette.

Károly helyzete tarthatatlanná vált, ezért néhány nap múlva lemondott az államügyekben való részvételéről, trónigényét azonban továbbra is fenntartotta. A svájci emigrációból 1921 tavaszán és őszén is visszatért Magyarországra, hogy visszaszerezze a trónt, a második alkalommal fegyveres összecsapásra is sor került. A budaörsi csata után Tatára vitték, majd a tihanyi apátságban tartották fogva. Mivel továbbra sem volt hajlandó lemondani, november 1-jén brit közreműködéssel családjával a portugál Madeira szigetére internálták. A magyar nemzetgyűlés 1921. november 6-án mondta ki a Habsburg-Lotaringiai-ház trónfosztását.

A távoli szigeten feleségével és gyermekeivel rossz anyagi körülmények között élt. Fiatalon, spanyolnáthában halt meg 1922. április 1-jén, nyolcadik gyermeke születését már nem érte meg. Elsőszülöttje, az európai politikai életben tevékenyen részt vevő Habsburg Ottó 1961-ben mondott le személyes trónigényéről. A „békecsászár” méltósággal és panasz nélkül viselte hányattatásait, ezért halála után kezdeményezték boldoggá avatását, amely 2004. október 3-án valósult meg.

Sírja Madeira szigetén, Funchal városában található, szentté avatási eljárása akkor kezdődött el, amikor a budapesti Szent István-bazilikában őrzött hermáját 2013-ban megszentelték. Mellszobrát 2016 novemberében avatták fel Budapesten, majd megkoronázása 100. évfordulóján kiállítás nyílt a Mátyás-templomban.

(Borítóképünkön Károly király és Zita királyné. Forrás: Wikimedia)