Trump aláírta a szankciós törvénycsomagot, az EU veszélyben látja érdekeit

Az amerikai elnök szerdán aláírta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciós törvénycsomagot, az Európai Unió viszont bejelentette, hogy kész megtorolni a büntetőintézkedéseket, amennyiben azok az európai gazdasági érdekeknek is ártanak.

Trump a szankciós törvénycsomag aláírását követően jelezte, hogy azt jelentős mértékben „elhibázottnak” tartja. A törvénycsomag egyik fontos cikke ugyanis megköti az elnök kezét, s korlátozza őt abban, hogy a szankciókat egyoldalúan, saját jogkörében feloldja. Az elsősorban az orosz energetikai szektort érintő szankciók aláírása után Trump közleményt adott ki. Ebben leszögezte: tiszteletben tartja a kongresszus döntését, de alkotmányos jogaival összhangban álló intézkedéseket hoz majd.

Trump reméli, hogy a kongresszus tartózkodik majd „az elhibázott törvény” alkalmazásától, mert ez akadályozná az európai szövetségesekkel történő együttműködést az ukrajnai konfliktus megoldása ügyében. Az elnök ugyanakkor leszögezte: pártfogolja „a teheráni és phenjani lator államok megbüntetését szolgáló kemény intézkedéseket”.

Az Európai Unió kész megtorolni az amerikai büntetőintézkedéseket, amennyiben azok az európai gazdasági érdekeknek is ártanak – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Hangsúlyozta: napokon belül ellenintézkedéseket fognak elrendelni, ha az amerikai korlátozások európai energetikai vállalatokat is hátrányosan érintenek.

Egy kiszivárgott uniós dokumentumban azt írták, hogy amennyiben a diplomácia kudarcot vall, az EU rendelkezéseket fog elfogadni az érintett vállalatok védelmére. Sajtóhírek szerint Brüsszel emellett szükség esetén a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) készül fordulni az ügyben.

Az Oroszország elleni új gazdasági szankciókat a tavalyi amerikai választási folyamatba történt, Moszkva által cáfolt orosz beavatkozással, valamint a Krím-félsziget 2014-ben történt bekebelezésével és Moszkva Szíriában játszott szerepével indokolták az amerikai törvényhozók. Emellett új szankciókat szavaztak meg Irán és Észak-Korea ellen is.

A korlátozások európai – német, francia, osztrák, holland – vállalatokat is érintenek, ugyanis pénzbüntetést kell majd fizetniük azoknak a cégeknek, melyek orosz energetikai beruházásokban vesznek részt, például az Északi Áramlat-2 nevű gázvezeték megépítésében.

Az Európai Unió korábban óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy egyoldalúan súlyosbítsa az Oroszország elleni szankciókat, főként, ha azt „belpolitikai megfontolások” alapján teszi.