Új élet kezdődik a néppárt után

Csütörtökön Budapestre látogat Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Matteo Salvini, az olasz Liga vezetője. A jobboldali politikusokat Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke fogadja majd: a találkozó napirendjén a lengyel Jog és Igazságosság (PiS), a Liga, valamint a Fidesz közötti európai szintű politikai szövetség ügye szerepel

– erősítette meg tegnap a miniszterelnök sajtófőnöke. Orbán Viktor már hetekkel ezelőtt beharangozta a találkozót szokásos pénteki rádióinterjújában, sokadszorra is kijelentve, hogy a magyar kormánypárt lengyel és olasz segítséggel próbálja újraszervezni az európai jobboldalt. Ismert, a Fidesz alig két hete lépett ki az Európai Néppártból (EPP), miután a párt európai parlamenti frakcióját már korábban elhagyta.

Új európai identitás

A holnapi találkozóról Matteo Salvini az MTI-nek árult el részleteket: eszerint a magyar és a lengyel miniszterelnökkel a járvány utáni Európai Unió újraindításáról, az európai identitás újragondolásáról fognak tárgyalni.

Budapesten a jövőbeli Európa elképzeléséről egyeztetünk, munkáról, jólétről, biztonságról, identitásról, családról, oktatásról, védelemről, migrációról, külpolitikáról, egészségügyi együttműködésről, a polgárok valós életével foglalkozunk – nyilatkozta a Liga-vezér, hozzátéve: Orbán Viktorral és Mateusz Morawieckivel a közös értékeket és célokat meghatározó chartát is bemutatják.

Salvini egyúttal cáfolta, hogy közös pártcsoport létrehozását jelentenék be Budapesten. Mint fogalmazott, ő maga hamarosan európai körútra indul, hogy kontinensszerte az említett témákról tárgyaljon a lehetséges szövetségesekkel. Nemrég Novák Katalin, a Fidesz külügyekért felelős alelnöke egy interjúban maga is arról beszélt: a Ligával és a PiS-szel való együttműködés „nem feltétlenül jelent új struktúrát vagy új frakciót most”.

Az egyesítés az álma

Az intézményi elemek tehát még váratnak magukra, Matteo Salvini a tegnapi nyilatkozatában pedig rendkívül ambiciózus tervet vizionált: az olasz politikus elmondása szerint az az álma, hogy egyesítsék az Identitás és Demokrácia, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióit, így létrehozva az Európai Parlament második legnagyobb politikai csoportját. Az olasz Liga jelenleg az Identitás és Demokrácia párt tagja európai szinten, míg a lengyel kormánypárt az ECR soraiban foglal helyet. A törésvonalak elsimítása viszont nem egyszerű feladat – írja a Magyar Nemzet. A lap cikkezett róla korábban, hogy a Fidesz, a Liga és a Jog és Igazságosság között nincsenek lényegi politikai véleménykülönbségek, együtt tudnak működni egymással. Magas szintű kormányzati források szerint az említett Identitás és Demokrácia, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportban viszont akadnak olyan pártok, amelyek bár meghatározók, még a jobboldalon belül is vitát váltanak ki.

Közülük sokan nem véletlenül vannak egymástól különböző európai pártban – tette hozzá a helyzetet jól ismerő forrás, aki szerint ráadásul teljesen azt a lehetőséget sem szabad kizárni, hogy középtávon akár a jobbközép EPP szövetségeseként is működhetne a Fidesz részvételével alapított jobboldali együttműködés.

Nem múlnak el az EPP gondjai

Európai parlamenti információk szerint magától értetődő tehát, hogy a Fidesszel frissen szakított EPP-ből is árgus szemekkel figyelik a csütörtöki találkozót és a körvonalazódó jobboldali blokk közös chartájának tartalmát. Kérdéses ugyanis, hogy a pártcsaládban – a fenti gondolatmenet alapján – felül tudnak-e kerekedni az EPP-t jobbközépre kormányozó tömörülések. Az ügy nemrég Sebastian Kurz osztrák kancellár, Bojko Boriszov bolgár, Janez Janša szlovén és Andrej Babiš cseh miniszterelnök bécsi találkozóját követően is terítékre került – a Kurz, Boriszov, Janša hármas ugyanis a néppártot erősíti. Amikor az EPP-s országvezetőket az Orbán Viktor nevével fémjelzett jobboldali szövetségről kérdezték, bolgár és osztrák részről elutasító választ adtak, Janša viszont megválaszolatlanul hagyta a kérdést – derült ki az osztrák Der Standard tudósításából. A szlovén kormányfővel szemben egyre intenzívebbek a támadások a balliberális többségű Európai Parlamentben, és – akárcsak korábban a magyar kormánypárt esetében – a néppárt most is csendben nézi ezeket. (A Magyar Nemzet is írt róla: múlt pénteken az EP állampolgári jogi szakbizottságában nem engedték, hogy Janša levetítsen egy videót a szlovén médiahelyzetről, így inkább otthagyta az ülést.) Konzervatív források korábban számos alkalommal figyelmeztettek erre: azzal, hogy a Fidesz-ügy végére pont kerül, még nem múlnak el az EPP gondjai, s a magyarok után majd más tagpártok kerülnek a balliberálisok célkeresztjébe.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sajtótájékoztatója az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcsértekezletét követően Brüsszelben 2020. december 10-én.