Nem álom a több százezer forintos nyugdíj – érdemes időben lépni

A 2019-es adatok szomorú jövőt festenek a nyugdíj előtt állóknak. Bár tavaly mintegy 135 ezer forint volt az átlagnyugdíj, az emberek többségének ennél kevesebből kell havonta gazdálkodnia.

A heves megyei nyugdíjasok 27,8 százaléka például 100 ezer forint alatti nyugdíjat kap, csaknem 40 százalékuk pedig 100 ezer és 140 ezer forint közötti összegből él hónapról hónapra.

A heves megyei idősek mindössze 5,9 százaléka kap havi 220 ezer forintnál többet.

Most biztosan sokan gondolják azt, hogy ők ekkora összegről álmodni sem mernek idős korukra. Van azonban egy jó hírünk: megoldható, és teljesen reális, hogy mi is ebbe az alig 6 százalékba tartozzunk.

Mit tehetünk az álomnyugdíj eléréséért?

A legfontosabb, amit tehetünk a jövőnkért, az az, hogy időben felismerjük az öngondoskodás fontosságát.

Ahhoz ugyanis, hogy nyugdíjasként ne a jelenlegi fizetésünk töredékéből kelljen megélnünk, elengedhetetlen, hogy megfelelő tartalékot képezzünk idős korunkra.

Ennek oka, hogy elöregedő társadalomban élünk, amely azzal jár, hogy idővel a mostaninál jóval kevesebb dolgozónak kell eltartania a jelenleginél jelentősen több nyugdíjast.

Így fel kell készülnünk arra, hogy 20-30 év múlva mindenkinek sokkal kevesebb jut majd, mint a mostani nyugdíjasoknak.

Fókuszban az öngondoskodás

Szerencsére a fiatal felnőttek körében egyre népszerűbbek a nyugdíjcélú megtakarítások, azok közül is a nyugdíjbiztosítások.

A nyugdíjbiztosítás a Magyarországon elérhető nyugdíjcélú megtakarítási formák egyike. Tulajdonképpen egy modern életbiztosítás, amellyel megtakarítást képezhetünk.

A konstrukció egyik nagy előnye, hogy erre is jár állami támogatás. Ez azt jelenti, hogy az éves befizetésünk 20 százalékát – de maximum évi 130 ezer forintot – adóvisszatérítés formájában jóváírnak a számlánkon, így az évtizedek alatt ez is jelentősen növeli a megtakarításunk értékét.

Fontos kiemelni azonban azt is, hogy az állami támogatás ellenére a nyugdíjbiztosításba fektetett pénzünkhöz semmilyen körülmények között nem férhet hozzá sem az állam, sem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Sokan viszont még mindig idegenkednek a nyugdíjbiztosításoktól, ugyanis az a hír járja róluk, hogy nagyon magas költségeik vannak. Ez az állítás azonban ebben a formában nem teljesen igaz.

Tény, hogy a nyugdíjbiztosítás költségei meglehetősen széles skálán mozognak. Éppen ezért egy rossz választással akár több millió forinttal is kevesebb lehet a virtuális perselyünkben a futamidő lejártakor, mint amennyi elérhető lenne egy másik termékkel.

Fontos tehát alaposan átgondolni, hogy melyik konstrukciót válasszuk. A jó döntés meghozatalához pedig nem árt ismerni a Teljes Költség Mutató (TKM) fogalmát. Ez jelöli ugyanis az adott biztosítás várható éves költségét.

Ugyanakkor figyelembe kell vennünk a konstrukcióval elérhető éves hozamot is, a legtöbb esetben ugyanis a befektetés eredményessége jól kompenzálja az esetlegesen magasabb költségeket.

A várható hozamok a választott befektetési alapokon múlik, ezek terén pedig jóval több lehetőségünk van, mint a többi nyugdíjmegtakarítási típusnál (az önkéntes nyugdíjpénztár, vagyis az ÖNYP és a nyugdíj előtakarékossági számla, vagyis a NYESZ).

Egy kockázatkerülő befektetési alappal évi 5-6, egy közepes kockázatú portfólió esetén azonban akár 7-9 százalékos éves hozammal is számolhatunk.

A döntés előtt tehát több dolgot is mérlegelnünk kell, ezért ne féljünk egy szakértő segítségét kérni a számunkra legmegfelelőbb konstrukció megtalálásához.

Ma kell tennünk a jövőnkért

Az biztos, hogy minél korábban kezdünk el félretenni a nyugdíjas éveinkre, annál nagyobb összeg gyűlik össze, mire elérjük a nyugdíjkorhatárt.

Azonban a tény, hogy öngondoskodás nélkül kevés esélyünk van az anyagilag kiegyensúlyozott nyugdíjas életre, sokakat megijeszthet.

Heves megyében ugyanis nemcsak nyugdíjasként, hanem aktív dolgozóként sem feltétlenül könnyű.

Míg Budapesten nagyjából 306 ezer forint volt a nettó átlagkereset 2019-ben, addig megyénkben csaknem 81 ezerrel kevesebbet, átlagosan 225 ezer forintot vihettek haza a teljes munkaidőben dolgozók.

Ebből egyértelműen következik, hogy nem mindenki teheti meg, hogy havonta 20-30 ezer forintot tegyen félre. Két-három évtized alatt azonban már havi 10 ezer forintnyi befektetés is 10 millió forint feletti nyugdíjmegtakarítást eredményezhet.

Ám ha átgondoljuk a mindennapi szokásainkat, biztosan találunk legalább egy olyat, amin spórolni tudnánk.

Ha például a napi két kávénkat nem az irodai automatában vagy büfében vesszük meg, hanem otthonról visszük magunkkal termoszban, máris akár 8 ezer forinttal több maradhat a zsebünkben havi szinten.

Ezt az összeget fektessük inkább a jövőnkbe – időskori énünk hálás lesz érte.