A visontai tanár úr a szeretetre tanítja a diákjait

Balogh József 1986-ban végzett Egerben az akkori Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. A gyöngyösi 3-as számú, mai nevén Arany János Általános Iskolában kezdte a pályáját, tíz év után ment a visontai iskolába, azóta ott tanít. 

– A szívemhez a földrajz áll a legközelebb, egész Magyarországot bejártam a gyerekekkel vándortáborokban. A természethez kötődés nálam az alap, a gyerekeknek is sok eseményt szervezek ott. A kilométergyűjtő programunk során a legjobban túrázók az év végén autóbuszos kiránduláson vesznek részt. Felénk nincs turistaút, saját készítésű térképem van, ahogy hívom, a tiltott rengetegről, mert sokáig nem lehetett arra menni. Azóta olyan helyekre is bejutottunk a környéken, ahol a madár se jár. A földrajzhoz leginkább a tájékozódási futás köt. Edzősködtem a Gyöngyösi Tájfutó Klubban, eljutottunk hazánk és a környező országok legszebb erdeibe, hegyeibe. A világ különböző tájaira pedig a Google Earth segítségével látogatok el – sorolja Balogh József.

Bár a földrajz kedvesebb számára, a testnevelés ad több lehetőséget, fűzi hozzá.

– Visontán van tanuszodánk, ahol úszást oktatok, nálunk a testnevelésórák anyaga az úszás is. A Kölyök Atlétika tanfolyam elvégzése után megkaptuk azt a szettet, amellyel mindenféle atlétikai mozgásra lehet oktatni a gyerekeket, beleértve például a rúdugrást is, amit nagyon szeretnek. Ezt is becsempésztük a testnevelésórákba. Kiváló szinten űzzük a szivacskézilabdát. A 140 fölötti diáklétszámú iskolánkból minden évben pár gyerek a Gyöngyösi Kézilabda Klubban folytatja a szivacskézilabdát, ahol utánpótlásedző vagyok. Legutóbb Hevesen, Egerben mérkőztünk, de megyünk játszani Budapestre is – részletezi a tanár.

Amikor Visontára került, elvégzett egy tanulásmódszertan-kurzust. 

– Az agykutatás azon eredményeivel foglalkoztam, ami a gyerekek tanulását teszi könnyebbé: hogyan lehet megtartani valamit a memóriánkban, miként lehet fejleszteni a kreativitást. Nagyon érdekeltek a kineziológiával, a testi-lelki egyensúly visszaállításával kapcsolatos ismeretek. Iskolai kurzusokon oktattam a gyerekeket az értő, illetve a hangos olvasásra, szövegelemzésre, tanulási technikákra, például memóriagyakorlatokra. Azóta mindez bekerült az osztályfőnöki órák tematikájába – idézi fel Balogh József.

A tanár úr túrákat, sportnapokat, gyereknapokat szervez a községben, minden rendezvénynek aktív résztvevője. Mint mondja, a gyerekeken keresztül a szülőket is jól ismeri, annál is inkább, mert sok jelenlegi tanítványának az édesanyját, édesapját maga is tanította annak idején. A helyi kulturális egyesülettel karöltve négy nevezetes, földrajzi jelenséghez köthető állandó programjuk is szokott lenni: a tavaszi nap-éj egyenlőség idején a tavaszköszöntő nap, amely egybekapcsolódik a víz, valamint az erdők világnapjával, emellett a nyári napfordulón Szent Iván-éji mulatságot szerveznek. Az őszi nap-éj egyenlőség a szürethez kötődik, a téli napforduló pedig Jézus megszületéséhez. A kultúra, a földrajz és a mozgás összetartozik, emeli ki Balogh József. 

Azt szeretné, ha ez egy kerek egésszé, egységgé válna Visontán. 

– A mai világban nagyon nehéz tanítani, de sokat segít, ha jó a kapcsolat a szülőkkel, és a régi ismeretség is megvan velük. A gyerekeket ugyanis nagyon elviszi a digitális világ. Túl sok időt töltenek az okostelefonok, tabletek, laptopok képernyője előtt, akár 3,5–8 órát kütyüznek naponta. Értük érdemes dolgozni, hogy ne a mobiltelefonos, hanem a szeretetteljes világban éljenek. Első lépésként már a kézfogást is tanítom nekik, mert ennek sincs meg a kultúrája közöttük. Kézfogásnál a testi érintkezéshez szemkontaktus is kell hogy párosuljon, ezzel zárul be ennek az emberi kapcsolatnak a köre, s így egy kézfogás sok mindent elmond a másikról. Rengeteg tévhit él a gyerekek között, mindenféle divatos ideológiák miatt, például az azonos neműek kapcsolatáról, ezeket ki kell gyomlálni belőlük. Ehhez a legjobb út, ha mindent közösen megbeszélünk. Nagy öröm számomra, hogy nem tudok az iskola kapuján úgy bemenni, hogy oda ne szaladna hozzám két-három gyerek megölelni. Én csak egy dolgot tanítok, az pedig a szeretet. Ha valakit meg akarok szólítani, csak úgy tehetem meg, hogy azonos szinten kezelem magammal. A mai világban ez nagyon kihalóban van. Egy férfinál például mindig azt mondják, erős és kemény legyél, pedig egy-egy ölelés nagyon fontos időnként. Mindezekről a mobiltelefon nem beszél a gyerekeknek, de az idősektől sem fogják megtudni, mert úgy látom, nem nagyon tisztelik sem őket, sem a hagyományokat. Nekünk kell rávenni őket – hangsúlyozza Balogh József. 

A gyerekeknek meg kell érteniük, mi a helyük ebben a világban, húzza alá a pedagógus.

– Tamási Áron azt mondta, hogy azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Meg azért, hogy segítsünk egymásnak. Az emberek azonban már bebújnak a házaikba, hiszen a tévé, a számítógép, az okostelefon révén ott van a világ. Testnevelőként a dolgom a test nevelése, de a gyermeknek szelleme is és lelke is van van, ami a Szentháromság. Ez az, amit nem tanít senki. Szeretem betartatni a ma már régi vágásúnak ítélt dolgokat, azt, hogy nem beszélünk csúnyán, a tanár nénit engedjük előre, és így tovább. Nagyon fontos, hogy a gyerek tiszteletet tanuljon – szögezi le Balogh József. 

A pedagógus a Kisherceg Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az önkormányzattal karöltve anyagilag is támogatják a gyerekeket mindabban, amire az iskolai, óvodai büdzsé nem elegendő bábszínházak szervezésekor, osztálykirándulásokon, táborozáskor. Balogh József szerint ezek egyszerű dolgoknak tűnnek, de rendkívül fontosak, hogy a gyerekek kötődjenek az iskolához, a településhez. 

– Én attól vagyok 62 évesen is fiatal, hogy rengeteg energiát kapok a gyerekektől. Számomra a világ szép, én jól érzem magam benne. Nagyon jó közösségben, barátok között lenni, együtt nevetni. Úgy gondolom, ebben a világban akkor tudok igazán segíteni másoknak, ha a tudásom és az energiáim jó helyen hasznosulnak. Hiszem, hogy akkor már nyertünk. Egy-két gyerekkel biztosan – vallja Balogh József. 

(x)