Már novemberben várjuk a karácsonyt

A karácsony a legnagyobb ünnepnek mondható az egész világon, hiszen földünk szinte összes országának népe és családja ünnepli. Mindenhol máshogy kerül az asztalra karácsonyi vacsora vagy akár ebéd, és minden család karácsonyfájáról más-más ízű szaloncukor lóg le.

A karácsony közeledtét mindannyian érezzük, hiszen már november elején felcsendülnek az első karácsonyi dalok a rádiókban, a boltok polcaira ezer meg ezer fajta karácsonyi édesség kerül fel és a város esténként fényárba borul az oszlopokra akasztott égősoroktól. De nem korai ez a készülődés? Merül fel bennünk ez a kérdés, miközben a városban sétálgatva még jócskán hullanak a falevelek, mégis már akárhova nézünk, a télapó kacsint vissza ránk.

Vannak, akik szerint kifejezetten rossz szokás a túl korai ünneplés, mások viszont odavannak a karácsonyért és már alig várják az évnek ezt az időszakát. Az emberek karácsonyi szokásai nagyon változatosak, szóval gondoltam, felteszek pár kérdést a járókelőknek ezzel a témával kapcsolatban.

A szaloncukor-kínálat élén még mai napig is a zselés ízesítésű viszi az első helyet, de klasszikusnak mondható a kókuszos és az epres töltelékű is. A megkérdezett idősebb korosztály viszont a rumos-kakaós mellett voksolt. A karácsonyfák terén is nagyon megoszló a vélemény, van, aki a műfenyőt preferálja jobban, viszont jócskán akadnak olyanok is, akik imádják a fenyő illatát és számukra elképzelhetetlen lenne a karácsony nélküle. Az ünneplés időpontjára kitérő kérdésemre viszont elég egyhangú választ kaptam, miszerint a többség 24-én este, azaz szenteste ünnepel, ezzel ellentétben a karácsonyi asztal terítéke igen változatos.

Számos személy szerint a halászlé az igazi ilyenkor, míg mások inkább a savanyúkáposzta-leves mellett döntenek minden évben. Természetesen a bejgli és a mézeskalács sem maradhat le a vacsora menüjéről. Aminek elkészítse sok helyen közös programmá vált, főleg a kisgyermekes családok körében.