Sport

2009.02.11. 09:16

Tóth Sándor Grosics, esetleg Madaras akart lenni

Tóth Sándort elsőszámú példaképe, Grosics Gyula egy salgótarjáni mérkőzés után az ellenfél edzőjeként dicsérte meg.

Fesztbaum Béla

Egerben, a hajdani Maklári úti általános iskolában Jávori József volt a testnevelője Tóth Sándornak, aki a labdarúgásban csakis a kapus posztjára vágyott.
– Már kisgyermek koromban olyan érzésem volt, hogy kapusnak születtem – emlékezik az NB I-es tartalékbajnokságig jutott egykori hálóőr. – Az Aranycsapatban védő Grosics, vagy legalább az egri Madaras akartam lenni, Sanyi bácsi később volt is az edzőm. Először az Egri Spartacus ifjúsági csapatában játszottam már 14 évesen, onnan csak kivárással igazolhattam az Egri Dózsához. Biztos helyem volt a megyei ifjúsági válogatottban. Egyszer három hetet töltöttem Tatán országos kiválasztó táborban olyanokkal együtt, akik később a nagyválogatottba is bekerültek. A felnőtt tartalékokkal részese lehettem az Eger első NB I-es szereplésének. Elégedett voltam az élvonalbeli gárda közelében. Csodálatos érzés volt, amikor egy döntetlenre végződött salgótarjáni edzőmeccs után Grosics Gyula, az NB I-es SBTC akkori edzője odajött hozzám és megdicsért. Hirtelen azt sem tudtam, hol vagyok.

[caption id="" align="alignright" width="200"] Tóth Sándor számára lehangoló, ha üres nézőteret lát. Fotó: a szerző.
[/caption] Tóth Sándor pályafutását befolyásolta a Dózsa NB I-es búcsúja, több társával együtt távozott 1968-ban a Bervai Vasashoz.
– Kitűnő hangulatú meccseket játszottunk az NB III-ban. Remek vetélytársakkal (Bráz József, Rozsnaki István) kellett küzdenem a posztért. Később Bervába került a Dózsától Papp „Laci” is. Jó edzők (Csizmarik Imre, Gere Tihamér) foglalkoztak velünk, rangos csatákat vívtunk. Egyszer Nyíregyházán 4500 néző volt ránk kíváncsi, de a bervai pályára is tódultak az emberek a vasárnap délelőtti mérkőzésekre. Nekem a jelenlegi magyar fociból az a lelkesedés hiányzik, ami emberi érzésekben ad többletet.

Tóth Sándor őrizte még a kaput Bélapátfalván is, ahol pályaedzőként is ügyködött. Lakhelyén, Makláron szintén végzett edzői munkát, néha védett is. Egy ideig munkahelye csapatában kispályázott. Mindennek a porcleválással gyengült térde szabott határt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!