Egri FC: hétfőn már ne mondjanak csütörtököt!

 
Még egy nap, s – talán – pont kerül arra, hogy ki működteti az Egri Futball Club Kft.-t. Még egy nap, még egy újabb határidő módosítás – de sokszor hangzott már ez el az NB II-es jogot szerzett csapat életében. A történet – jobb helyeken – sikersztori lett volna. Egerben nem lett az.

Két éve az URFA Kft. megmentőként dobott övet az NB III-as egyletnek, mi több, tavaly ettől tovább ment a gazdaként jegyzett Urbán Miklós és Farkas János: nem titkoltan a bajnoki cím megszerzését tűzték ki az NB I-es múlttal rendelkező játékosokkal (Illyés, Kiskapusi, Zováth, Vén, Kotula, Bardi, Mile) megerősített keret számára. Az elvárásokat a legmesszebb menőkig teljesítette a gárda. A Mátra-csoportból, sőt az egész harmadosztályú mezőnyből, magasan kiemelkedett a szakmailag László István igazgatta a gárda, amely egyetlen nem élvonalbeli klubként a Magyar Kupa legjobb 16 csapata közé is beverekedte magát.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Debreceni Dávidék (középen) nem tudtak felhőtlenül örülni a bajnokságban és a kupában elért sikereknek. Teljesítmény volt, elismerés nem jött. Fotó: Lénárt Márton
[/caption]

Hosszú idő után ismét reális esély mutatkozott arra, hogy minőségi (értsd: NB II-es)  futball lesz a megyeszékhelyen, noha a nézőszám nem ezt támasztotta alá, és az URFA Kft. mellé (mögé) sem sorakoztak fel a helyi, környékbeli cégek. Vállalkozásuk révén Urbánék már húsz éve kötődnek a városhoz, ám csinálhattak bármit, valamiért nem fogadta be őket a közeg. Kispályás focicsapatukkal aranyat nyertek az egri városi bajnokságban; támogatták a női röplabdázókat; szponzorálták a "Zsuzsi" szervezte téli jótékonysági teremfoci-tornákat és pályaépítéshez is segítőkezet nyújtottak. Ez sem volt elég.

Mile, Hamar, Kotula, Bardi és Zováth megy

Mile Krisztián Szolnokra, Hamar Ádám Mezőkövesre igazolt, nem várva tovább az egri helyzet rendezésére. Bardi Gábort a nyíregyháziak szeretnénk viszont látni csapatukban, míg Zováth János Hamar új klubjával tárgyal. Kotula László a klub évzáróján jelentette be, hogy nem marad az Egri FC-nél. A többiek sorsa még kérdéses, mindannyian nagyon szeretnének már tisztán látni a jövőjüket illetően. Nem csak ők türelmetlenek már.

Amikor Jászapátiban a dicsőséges hadjáratot befejezték, melynek során a megyei I. osztályból az NB II-ig meneteltek a jászságiak, Egerben is többször meglebegtették a nevüket, miután az újkori "feltámasztó", Keller József kiszállt a helyi labdarúgásból. Tudni kell azonban, hogy Urbánék már előzőleg, akkor is adtak pénz a futballra, amikor még nem jegyezték őket tulajdonosként. Ferenczi Béla rövid szerepvállalása sok kétséget merített, ám az elvitathatalan a salgótarjáni "gazdától": ha ő nincs, futball sem lett volna. Felnőtt szintű egész biztosan nem. Mert nem akadt egy cég, vállalat vagy vállalkozói csoportosulás sem, amely egriként látott volna fantáziát a labdarúgásban, vagy érzett volna kötelezettséget a sportág felkarolása iránt.

A Dohánygyár kilépése óta ez állandóan visszatérő problémát jelent a megyeszékhelyen. (A foci oldalvonaláról kicsit letérve, elég azt említeni, hogy női röplabdázókat is a Kordax mentette meg, az AgriaComputer és az EGUT csak később lépett be névadó főszponzorként. De beléptek és segítettek, mint ahogy az egyik legnagyobb helyi foglalkoztatóként jegyzett ZF Hungária Kft. is támogató, igaz, a német érdekeltségű cég a vízilabda mellett tette le a voksát.)

Balmazújvárosba költözik a Bőcs

A Balmazújváros előbb csak a pályán szerette volna megelőzni az Egri FC-t, azonban miután kiderült, hogy erre nincs esélye hajdúsági gárdának, más irányt vettek a klubnál. A Mátra-csoport ezüstérmese feltétlenül az NB II-re vágyott és erre egri visszalépés esetén kiváló lehetőséget látott volna az egylet. Mivel azonban az EFC nevezett a másodosztályra, a balmaziaknak más utat kellett keresniük. A bőcsiek személyében jött a megoldás úgy, hogy a Bőcs Sport Kft.-nek Balmazújvárosban lesz az új otthona. Lám, ahol nagyon akarnak valamit...

Hiú ábránd azt hinni, hogy az önkormányzat számára stratégia fontosságú lenne a sportág. Ha úgyanis így volna, nem engedte volna város azt a hullámvölgyet, amelynek során az elmúlt tíz év alatt nem teljesen átlátható (vagyis a befektetők számára is vonzó lehetőséget kínáló) állapotok között működjön a klub. Persze tudjuk, a politika útjai kifürkészhetetlenek...

Ezen túlmenően az is nyilvánvaló, hogy a közönség elfordult a futballtól. Sokan, és sok helyen hangoztatják, hogy mennyire szeretik a focit, de még csak a jelenlétükkel sem tüntetnek a lelátón. Az elmúlt egy évben erre bőven lett volna módjuk, mert hazai szinten képzett labdarúgók játszottak olykor gólzáporos meccseket egri színekben, szerezve a városnak dicsőséget, ezzel is az érdeklődés homlokterébe állítva a megyeszékhelyet.

Volt tehát egy bajnokcsapat, egy sikert sikerre halmozó társaság, amely nemhogy májustól már az NB II-re hangolt volna, hanem azzal is szembesült, hogy elfogy mögüle a vezetés. Diadalmenet, fáklyás felvonulás és megbecsülés helyett arra sem méltatták az aranylábúakat, hogy a jól megérdemelt érmeiket hazai közönség előtt, ünnepi körülmények között vehessék át. Fájdalmas slusszpoénként az ózdi 4–3-as vereség azért hatott kudarcként, mert a "borsodi bukta" – bundagyanús fennhanggal – a veretlenségi sorozat végét jelentette.

 
Ami pedig a szezon befejezése után történt, az egyenes következménye volt az utolsó egy hónap történéseinek. Az URFA Kft. bejelentette kivonulását az Egri FC Kft.-ből, ám arra a mai napig nem tettek pontot az érdekeltek, hogy ez milyen feltételekkel lehetséges. Az önkormányzatnál folyton folyvást tárgyalnak, egyeztetnek, de eddig eredmény nélkül. Az NB II-es indulás fix, de hogy milyen tulajdonosi háttérrel, milyen játékosállománnyal és ki(k)nek a vezetésével, az továbbra is nyitott.

 
A legutolsó információ szerint pénteken a városban jártak annak a befektető jelöltnek a képviselői, akik átvennék az URFA helyét a futballt működtető cégben. Hétfőre választ is ígértek, de hogy "széna lesz-e, vagy szalma", nem tudni, csupán a reménykedés marad, hogy az illetékesek nem mondanak – újabb – csütörtököt. Üzletrész-vásárlás esetén a hármas egyeztetés elengedhetetlen a felek között.

Nem kétséges: lesznek még csörték, de annak jobban örülnénk, ha mindez inkább egy sikersztori kezdetét jelentené.