Sport

2012.07.10. 09:49

Iglói tíz kilométeren át üldözte Törököt

Olimpiatörténeti sorozatunk aktuális fejezetét a XX. század egyik legjelentősebb futóedzőjének, Iglói Mihálynak szenteljük.

Nagy Barnabás

Az intervallumos edzésmódszer feltalálója, Iglói (Ignácz) Mihály 1908. szeptember 5-én Egerben született. Az Egri Fiú Felső-kereskedelmi Iskola színeiben műkorcsolyázott, tornázott és futballozott, rúdugrásban vármegyei bajnok volt. A legjobban a műkorcsolyát kedvelte, 17 éves korában csak azért kezdett el futni, hogy a bokái bírják a korcsolyázás okozta erős megterhelést. A futóedzések egyáltalán nem fárasztották, képes volt reggel nyolctól este kilencig egyfolytában futni.

A felső kereskedelmi elvégzése után Budapesten helyezkedett el, és akkor már csak a BBTE középtávfutójaként atlétizált. 1929-ben felvették a Testnevelési Főiskolára, és elkezdett behatóan foglalkozni az atlétika elméletével. Nurmi volt a példaképe, de a legtöbbet a lengyel Kusocinskitől (1932-ben 10 km-en olimpiai bajnok) tanulta, aki már az idény előtt 15x200 métereket futott az edzéseken. Huszonnyolc évesen részt vett a berlini olimpián, de az 1500 méteres síkfutás előfutamában továbbjutó helyről visszarántották a kistermetű magyar sportolót. Kétszer is meghívták Finnországba, ahol a legjobb északi futókkal edzett, átvette módszereiket, és amikor 1938-ban a finnek viszonozták látogatását, 3000 méteren legyőzte az 1932-es  5 km-es olimpiai bajnok Lehtinent és az olimpiai érmes Virtanent. 1939 augusztus 20-án tagja volt a világcsúcsot futó magyar 4x1500 méteres váltónak.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] A Mester és az 1955-ben világcsúcsot futó Bp-i Honvéd 4x1500m-es váltója: Iharos (Izrael) Sándor, Rózsavölgyi (Reidl) István, Iglói (Ignácz) Mihály, Tábori (Talabircsuk) László és Mikes (Meixner) Ferenc
[/caption]

Nagyon készült az 1940-es olimpiára, de a világháború véget vetett versenyzői pályafutásának. A fronton harcolt, majd szovjet hadifogságba esett. Egyik fogolytársa 1947 tavaszán írott levelében beszámolt arról, hogy a kiváló futó fogolytársai számára atlétikai versenyeket szervezett, és sikeresen kimozdította őket letargiájukból. Új sportszakkifejezés is született, egyik debreceni társuk 170 cm-es magasugró eredményét „fogolytábori csúcs”-ként emlegették. Hazatérése után 1950-ig a budapesti Árpád Gimnáziumban testnevelő tanárként dolgozott.
1951-től a Bp-i Honvéd főállású edzőjeként fiatal, kiforratlan gárdával kezdte el a munkát, és kinevelte a világhíres triót (Iharos, Rózsavölgyi, Tábori), akik halomra döntötték a világcsúcsokat. Az év minden napján, hóban, kánikulában is napi 4-5 órát, 40-45 kilométert futtatta őket, az általa kifejlesztett intervallumos módszer szerint. Az edzések zömmel 100-400 méteres, nagyiramú résztávos futásokból álltak. Képes volt fanatizálni futóit, mint a tenyerét, úgy ismerte őket.

Két esztendő alatt 21 világ- és 25 Európa-csúcsot állítottak fel. Az 1955-ös év végén 1000 métertől 10 km-ig minden síkfutó világcsúcsot Iglói tanítványok tartottak. A minden kontinens legjobbját jutalmazó Helms Alapítvány az 1955-ös év európai sportolójának Iharos Sándort választotta.

A melbourne-i olimpián azonban a biztosra vett három arany helyett csak Tábori szállított egy 4. és egy 6. helyet. Az 1500 méteren két hónappal korábban világcsúcsot futó Rózsavölgyinek az utolsó hetek mostoha edzéslehetőségei miatt nem volt ereje hajrázni, így nem jutott a döntőbe. Iharos pedig szerelmes lett, és egyszerűen nem volt hajlandó elutazni Melbourne-be. Iglói úgy érezte, hogy élete munkája ment tönkre, a szovjet fogság emlékei se halványultak el, s úgy döntött, hogy nem tér haza.

Két év hányódás után kapott munkát a Los Angeles-i Santa Clara Atlétikai Clubnál. Ott is sikerült világklasszis futókat nevelnie: Jim Beatty négy világcsúcsot döntött meg, Robert Schul 1964-ben a tokiói olimpián 5 km-en aranyérmet szerzett. Harmadik híres tanítványa, a később Carl Lewist trenírozó Joe Douglas mindig kihangsúlyozta, hogy Iglóitól tanulta a szakmát.

Ha nem is sikerült Iglóinak magyar olimpiai bajnokot nevelnie, egy kétszeres győztest (1964-es öttusa egyéni és 1968-as öttusa csapat), dr. Török Ferencet ő kényszerítette versenyszerű sportolásra. A 15 éves Török Feri nem kívánt részt venni egy unalmas rendezvényen, és az Árpád gimnázium egyik alagsori ablakán át angolosan távozott. Hátranézett, és meglepetten látta, hogy a tornatanár észrevette és utána eredt. Tíz kilométeren keresztül tartott a hajsza, egész Óbudát körbefutották, mire az iskolatáskától is terhelt fiú feladta a küzdelmet. Iglói választás elé állította Ferit, vagy jelenti az igazgatónak a szökést, vagy aláírja az igazoló lapot a Honvéd atlétikai szakosztályába.
Iglói 1970-tól a görög közép- és hosszútávfutókat edzett, majd 1993-ban hazatelepült Budapestre. 1998-ban, életének 90. évében hunyt el.

A szerző olimpiatörténeti kutató
(Folytatjuk)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!