Sport

2012.07.22. 06:00

Vermes moszkvai ezüstjével kezdődött a mellúszók diadalútja

Olimpiatörténeti sorozatunkban Vermes Albán úszóval és Kovács Péter tornásszal foglalkozunk.

Nagy Barnabás

Nehéz elhinni, de férfi úszóink 1980-ig mellúszásban nem szereztek olimpián érmet, pedig ez az úszásnem 1904 óta minden alkalommal szerepelt az ötkarikás programban, és az elmúlt 20 évben Szabó József, Güttler Károly, Rózsa Norbert és Gyurta Dániel révén két arany- és öt ezüst volt az medáltermésünk.

Gyorson Hajós Alfréd 1896-ban, háton Bartha Károly 1924-ben, pillangóban Tumpek György 1956-ban, vegyesen Hargitay András 1972-ben szállította az első érmet. Mellúszásban egy hórihorgas egri fiatalemberre várt ez a feladat. Vermes Albán, mert róla van szó, 1957. június 19-én született Egerben, és mivel az anyai ágon a több kiváló úszót adó Mártonffy és Kádár családdal volt rokonságban, versenyúszói státusza eleve elrendeltetett. Nevelőedzője Gyergyák Magda volt, akinek az irányítása mellett 16 éves korában 200 méteres mellúszásban ifjúsági bajnokságot nyert. Fejlődése azután is töretlen maradt, hogy átkerült Visontai József vezetőedző csoportjába, 1975-ben nyerte első felnőtt bajnokságát 100 méteren.

Kétszáz mellen először 1976-ban országos bajnok volt, azután megszakítás nélkül nyolcszor végzett az első helyen ebben a versenyszámban, utoljára 1984-ben. Időeredményeinek javulása 1976-ban megtorpant, mivel közgazdaságtudományi egyetemi tanulmányai előtt 11 hónapos katonai szolgálatot kellett teljesítenie Kalocsán. 1977-ben sem tudta összeegyeztetni a nappali tagozatos tanulást és az élsportot, a nemzetközi élmezőny egyre inkább eltávolodott tőle. Széchy Tamás mégis látott benne fantáziát, azt tanácsolta neki, hogy kérjen halasztást 1980. szeptemberig az egyetemen. 1978-ban már Széchy csoportjában az Újpesti Dózsa színeiben sportolt.

Megtapasztalta a Széchy műhely rendkívül intenzív edzéseit, úgy fogalmazott: ”Úszás centrikus életformába csöppentem, minden egyéb elfoglaltság csak kiegészítő tevékenység volt”. A hatalmas edzés mennyiség és a Széchy által továbbfejlesztett „guruló” mellúszó technika elsajátítása hatására két év alatt hét másodpercet javult 200 méter mellen, és az 1980-as világranglistát a második helyen zárta. És, ami még fontosabb, élete legjobbját (2:16,93 perc) a moszkvai olimpia döntőjében érte el, amikor a szovjet Zsulpa mögött alig lemaradva másodikként csapott a célba.

Albán az olimpia után visszatért az egyetemre, és olimpiai ezüstérmével egyenrangú teljesítménynek tartja a nappali tagozatos tanulás mellett elért 1983-as évi Eb második helyezést. Közgazdász oklevele kézhezvétele után 1985-től az Újpesti Dózsa főkönyvelőjeként munkálkodott, majd 1990 és 2000 között a BM Sportlétesítmények Igazgatóságának munkatársa lett. Kétezer és 2004 között ő volt az új egri uszoda első igazgatója. Jelenleg a Kőbánya-Újhegyi lakótelep uszodájának a vezetője.

Az 1980-as moszkvai olimpia másik Heves megyében született és nevelkedett érmes sportolója, Kovács Péter 1959. szeptember 28-án látta meg a napvilágot Hevesen. Szülei a zeneiskolába, hegedűoktatásra járatták a kisiskolás fiút, amit ő nagyon utált. A nagy ellenkezésnek az lett a vége, hogy édesapja elvitte a Hevesi Vörös Meteor tornaedzésére. Ott már sokkal jobban érezte magát, és amikor 14 éves korában az úttörő olimpián megnyerte a szekrény ugrást, Papp Zoltán, a Dunaújvárosi Kohász edzője rábeszélte, hogy az acéliparáról nevezetes város testnevelés tagozatos gimnáziumában folytassa tanulmányait.

Gyorsan jöttek a sikerek, serdülő, majd ifjúsági bajnoki címek, két érem az IBV-ről. 1979-ben pedig már a felnőtt Európa-bajnokságon nyújtón volt ezüstérmes. A moszkvai olimpián a csapatverseny után akasztottak a nyakába bronzérmet.

Nem véletlen, hogy nyújtón érte el a legnagyobb sikerét. Tornaverseny közvetítésekor a Magyar-vándor mellett gyakran megütheti a néző fülét egy másik magyaros hangzású elem neve: a Kovács-szaltó. Ez utóbbit róla nevezték el. Pap Zoltán és Bordán Dezső találta ki (a nyújtóvas feletti duplaszaltót és az ez utáni visszafogást takarja a szakkifejezés), és Kovács Péter hajtotta végre először a világon. 1981-ben egy térdsérülés parancsolta le végleg a tornaszerekről. 1986-ban testnevelő tanári diplomát szerzett az egri tanárképző főiskolán. 2003-ig Dunaújvárosban, azóta Sopronban neveli a tornász utánpótlást.

A szerző olimpiatörténeti kutató
(Folytatjuk)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!