Sport

2015.02.24. 07:38

Alaptétel: mindenki tud birkózni

A birkózást, mint brandet erősítené Virág Lajos a magyar szövetség új elnökségének frissen megválasztott tagjaként, ahol új lendülettel dolgoznak azon, hogy minden korosztályt bevonjanak a sportágba.

Bódi Csaba

– A Magyar Birkózó Szövetség elnökségi tagjaként a média-marketing bizottságban is ténykedik immár. Hogy látja: mennyire „eladható” jelenleg a birkózás? A szponzorok vagy a média nyitottabb a sportág iránt?

– Köszönhetően annak, hogy a tisztújító közgyűlésen több mint hetven egyesülettől kaptam bizalmat kaptam, a következő öt évben a Magyar Birkózó Szövetség elnökségi tagja lettem, ezen belül pedig a marketing és média bizottságban, valamint a szakmai koordinációs bizottságon belül a reform albizottságban is dolgozhatok a sportágért – válaszolta Virág Lajos, a Heves Megyei Birkózó Szövetség elnöke.

– A kinevezésem óta eltelt három hétben számos egyeztetésen jutottunk túl. Jelenleg az ötletek feladatokká alakítása és a csapat kialakítása zajlik. Hogy mennyire eladható a birkózás? Az nagymértékben függ attól, hogy milyen a sportág elterjedtsége, megítélése és hogy ezeket milyen csatornákon keresztül kommunikálják. Ha ebből indulnunk ki, akkor nem vagyunk rossz helyzetben. A sportág – gazdasági fogalommal élve – „belső piacának” erejét az is bizonyította, hogy világméretű összefogást mutatkozott meg, amikor a NOB két éve törölni akarta a birkózást az ötkarikás játékok programjáról. Nekünk magát a birkózást, mint brandet kell megerősítenünk, hirdetnünk az erősségeinket és az értékeket közvetítenünk azok felé, akik nyitnak a birkózás számára.

– Új programról vélhetően nincs hiány. A nagyközönség mégsem elég tájékozott, sőt még a szakma egy része sem.

– Hát ez az! Emiatt is kiemelt feladat a kommunikáció. Feladatunk, hogy egyrészt az egyetemes birkózás népszerűsítsük, másfelől a „birkózócsalád” imázsát növeljük és minél szélesebb körben hirdessük. Valamennyi korosztályt szeretnénk bevonni, az óvodástól az egyetemistákon át a veteránokig, a szabadidősportoktól kezdve azokig, akik olimpiai bajnokok akarnak lenni, vagyis mindenkit! Nemcsak fiúkról és férfiakról beszélek, hanem a szebbik nemről is, ugyanis – ha belegondolunk – mindenki tud birkózni!

– Mit tesznek annak érdekében, hogy ezt minél többen a szőnyegen tehessék?

– Felmenő rendszerű életpályamodellt dolgozunk ki, ami bár nem az első évben érezteti a hatásait, de az alapok letételére az első év is tökéletesen alkalmas. Az összes „célcsoport” számára tudunk perspektívát nyújtani, ami nemcsak a birkózó szakmai tudáson alapszik. A gyerekek beiskolázásánál szüleik számára segítséget és lehetőséget nyújtunk a tudatos sportágválasztáshoz. Ösztöndíjrendszert dolgozunk ki az eredményes sportolóknak. Megkönnyíti a munkánkat, hogy már eddig is jó és aktív kapcsolatot ápolunk a felsőoktatási intézményekkel, így az egri Eszterházy Károly Főiskolával is. A rendvédelmi szervekkel is szorosabb kapcsolatot kívánunk kiépíteni.

– A médiában történő gyakrabb megjelenést mivel tudják elérni?

– A média nyitott, de jelenleg egyik labdajátékkal sem tudunk versenyezni. Mások jogdíjakat kapnak a tévétársaságoktól, mi viszont kénytelenek vagyunk fizetni azért, hogy megjelenési felületet kapjunk. Így a közvetítés nekünk költség, míg másoknak bevétel.

– Itt jön a „képbe” a támogatás kérdése.

– Az üzleti alapú szponzoráció nemcsak a birkózásban, hanem máshol is döcög. Inkább a mecenatúra és a kapcsolati tőkén alapuló támogatás a jellemző, de célunk, hogy szélesebb kört és támogatottságot hozzunk a birkózás köré, ugyanis a közösségformálás az alapja a szponzorálásnak.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Virág Lajos (balról) kiáll a sportág érdekeiért Fotó: Lénárt Márton
[/caption]

– Azzal, hogy új vezetés kapott bizalmat, minden valószínűség szerint lendületet vesz a magyar birkózóélet? Hol lehet a leglátványosabb az előrelépés?

– Az új vezetés már a kezdetekkor azt hangsúlyozta, hogy nem szeretné fenekestül felforgatni a sportágat, mert vannak biztató folyamatok. Ilyen a két éve elindult sportágfejlesztés, ami a rendszerváltás óta a legnagyobb lehetőséget adja a sportágnak, hogy az így beáramlott támogatás segítségével megerősítse helyzetét és fejlődni tudjon. További fejlődés abban lehet, hogy aki a program következtében bekapcsolódott a birkózás vérkeringésébe, az benn is maradjon, bár a legjobb az lenne, hogy évente mindenki hozna magával még egy embert.

– Mit profitálhat a sportág megyénkben azzal, hogy beválasztották az elnökségbe?

– Lakatos András és Szuromi József személyében az elmúlt öt évben is volt képviselete szűkebb hazánknak az elnökségében. Ők a továbbiakban csak az egri birkózást segítik a munkájukkal. Eddig is minden olyan lehetőséget megragadtunk és ezek után is megragadunk, amit az országos szövetséggel együtt alakítunk ki. A közös munkára a létesítményfejlesztésben, a szakemberképzésben, a központi sportiskolával való együttműködésben, válogatott kerettagjaink versenyeztetésében és a regionális versenyrendszer támogatásának kialakításában látok lehetőséget.

– A klubok, műhelyek központi támogatása a megyében melyik egyesületnél milyen formában és mértékben nyilvánul meg?

– A sportágfejlesztésnek köszönhetően Hevesben minden működő klub megerősítette helyzetét. Igazolt versenyzőik száma 20–30 százalékkal nőtt, új szakembereket sikerült bevonni. Létesítményeinket részben vagy egészben felújították, eszközöket szereztek be, valamint mindenhol új szőnyegeken birkózhatnak a fiatalok és az idősebbek.

– Létesítményfejlesztés terén számíthatnak-e egyleteink szövetségi segítségre?

– Azon dolgozok, hogy a megyei érdekeket minél hatékonyabban érvényesítsem, így hamarosan kidolgozunk az egyesületekkel egy ütemtervet, hogy hol milyen beruházásokra lehet valós és reális esély a következő öt évben.

– A megyei szövetség élén negyedik éve betöltött megbízatásának elmúlt esztendeje minek a jegyében telt? Mire volt a legbüszkébb 2014-ben, és mit feledne a legszívesebben?

– Mint a Heves Megyei Sportszövetségek Egyesületének tagja a megyei birkózó szövetség is 0, azaz nulla forint központi támogatást kapott, így ezt az évet könnyű feledtetni a megyei elnökséggel. Amire viszont büszke vagyok, hogy ezen támogatások nélkül is képesek klubjaink a magas színvonalú szakmai munkát elvégezni.

– Legyen szó akár személyi, akár tárgyi feltételekről Eger vezető szerepe idén is biztosítottnak látszik szűkebb hazánkban?

– Mindig van hová fejlődni, így Egernek is. Szeretünk nagyot álmodni, további fejlesztésekben gondolkozunk az edzőcsarnok tekintetében, de akadnak rajtunk kívül álló egyéb tényezők is, amelyek befolyásolják a folyamatokat.

– A kis klubok terén hogy állunk? Sikerült-e a létszámbővítés vagy már az is eredmény, hogy nem tűnt el klub a birkózótérképről?

– Már nem az a célunk, hogy ne tűnjenek el a birkózóklubok, sőt örömteli, hogy a gyöngyösi Tóth házaspár Gyöngyöshalászon új szakosztály alapít, a zagyvaszántói birkózás Benedek Csaba vezetésével stabil klubbá vált, Kobzi József az adácsi birkózást egyre feljebb emeli a ranglistán, Eger pedig továbbra is a legmagasabb színvonalat képviseli Gyöngy Attila, Lakatos András vezetésével a magyar birkózásban. Vagyis megyünk előre, gyarapodunk, és nagyon bízom benne, hogy ez így az elkövetkezendő öt évben is.


A 2024-es olimpiáról: a NOB programja esélyt kínál Budapestnek is

A 37 éves Virág Lajos versenyzőként Athénban és Pekingben is átélhette, hogy mit jelent olimpikonként egy országot képviselni. Londonban már közgazdász szemmel figyelhette meg, hogy mivel jár az ötkarikás játékok szervezése, lebonyolítása. Arra a kérdésekre, hogy Budapest 2024-es pályázatát mennyire tartja reálisnak; melyek azok a területek, amelyekre leginkább hangsúlyt kell helyezni ahhoz, hogy a magyar főváros eséllyel indulhasson a pályázaton, így felelt a szakember.

„Érzelmi oldalát nézve talán a magyar sportban nincsen olyan ember, aki ne szeretne hazai rendezésű olimpián versenyzőként, szervezőként, vagy éppen önkéntesként szerepelni, dolgozni. Szerencsére személyes tapasztalat alapján mondhatom ennél nagyobb sportélmény nem létezik. Most a NOB az „Agenda 2020” programjával talán csillapítani akarja azt a folyamatot, amit Peking, London, és Szocsi diktált, amely városok egymásra rálicitálva, a költségeket háttérbe szorítva presztízsrendezvényként értékelték az olimpiát.

Maximálisan támogatom a kezdeményezést, ismerve a tényeket, hogy Athén szó szerint belerokkant az ötkarikás játékok megrendezésébe, és ha az említett városok által gerjesztett folyamat folytatódna, pár év múlva már nem lenne olyan város, amelyik pályázna. Ráadásul a következő téli olimpiára kandidáló városok közül is már ketten lemondták a pályázását. Természetesen örülnék, ha Magyarországon olimpiát rendezhetnénk, mert ez többek között azt is jelentené, hogy az országban van egy olyan ügy, amelynek több mint 80 százalékos a támogatottsága.

Ugyanis, ha ettől alacsonyabb ez az érték, az nagymértékben csökkentené az esélyeinket a pályázatnál. Jelenleg a MOB arról hozott döntést, hogy „gondolkozunk, hogy jelentkezünk-e” és nem arról, hogy pályázunk. Viszont ezzel a programmal, hogy kisebb költségvetésű, „emberléptékű” olimpia rendezését támogatná a NOB, beszélhetünk arról, hogy megnőtt az esélye Budapest számára, hogy pozitívan bírálják el a pályázatát. Bár Boston, Róma, Párizs, Isztambul, Baku és Berlin/Hamburg kemény ellenfeleknek tűnik, de csak úgy nyerhetünk, ha pályázunk. Mindenekelőtt viszont mindenki számára világossá kell tenni azt a tényt, hogy 1996 óta egy dolog már nem változik: az olimpia egy üzlet!”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!