2018. 11. 30. 06:30 | [email protected]

Nem igényel különösebb jóstehetséget, hogy megállapítást nyerjen: „emberünk” kezei közül nem kerül ki egyetlen Messi, Neymar, de még Sallai Roland sem. Eddig sem történt vele hasonló csoda, és erre pályafutása további részében is minimális az esély.

Igazából pedig sok minden adott lenne hozzá, hogy a tréner találjon és csiszoljon egy gyémántot. Gyerek, mint alapot szolgáltató bázis mindig akad. Igaz, sokszor kell menni utána. Ez azonban nem jelent gondot a szakma emberének. Felpattan a bringájára, elkerekezik a szülő házához és a meggyőzés egyszerű eszközeit felhasználva csapatába csábítja a gyerkőcöt.

Egy pipa. A körülmények helyben minden tekintetben adottak az edzésekhez, azaz még a közeli városba sem kell beutazni, hogy kedvére és fejlődése érdekében mozogjon a fiatal. Újabb pipa. A harmadik tényező maga az edző. Most következhetne a harmadik pipa. A feltételes mód abból a szempontból lehet indokolt, ha a szakmai­ságot szigorúan vesszük. De ne vegyük úgy! Ez esetben tegyünk kivételt, mint ahogy az adott klub vezetői is így tesznek, máskülönben nem beszélhetnénk fehér hollóról, vagy másképp, az ősz hajzat okán a „fehér tollról”.

A korát illetően 66 éves szaki hajdan csatárként villogtatta képességeit.

Alacsony növésű, vékony dongájú támadóként rendre a rövid sarokhoz érkezve fejjel csúsztatta a labdát a kapuba.

Fizikai állapota ma is lehetővé tenné, hogy ezt bemutassa tanítványainak, hiszen súlyfölösleg nélkül, vígan éli életét, még ha a múltat több mint egy tucat különböző műtéti beavatkozás tette kevésbé derűssé. A kiutat, a mentsvárat két tényező jelentette számára: a futball és a gyerekek. A 7, 9 és 11 éves korosztály tagjainak gondos gazdájaként építi a jövőt, rácáfolva mindazokra, akik már öregnek és olykor „túl vidámnak” tartják. Az emberi gyengeség e fajta megnyilvánulása nem „testidegen” a régmúltból, és ezt – teljesen jogosan – száműzni kell különösen onnan, ahol a fiatalok képzése zajlik.

Amikor azonban nincs képzés, akkor „emberünk” felül a kerékpárjára és legyen szó akár 30–40 kilométeres távról, elbringázik oda, ahol éppen meccset játszanak. Rendezőként ténykedik, labdát szed, pakol, cipel, segít. Mindezt ingyen. Egyedül a foci szeretetétől hajtva.

Álmaiban Messi, Neymar, de még Sallai Roland sem jelenik meg. Pistike vagy Jocika hiányzása azonban nagyon izgatja.

Egy ő a labdarúgás szürke (hajú) eminenciásai közül, akikből egyre kevesebb van. Élj sokáig, „Stefa”!

Hozzászólások