Világbajnoki második a 13 éves nagyrédei futballista

– Monumentális az új Puskás Aréna, lenyűgözött – mondta a Puskás Akadémia korosztályos együttesének játékosaként Tóth György, aki a lelátón szurkolhatott csapattársaival. – A megnyitón leginkább az ultrák buzdítása nyerte el a tetszésemet. Annyira meghatódtam, hogy a hideg kirázott, amikor a kislánnyal és kisfiúval énekelték a Nélküled című számot. Sajnáltam, hogy nem ment a nemzeti tizenegynek, ami miatt elszomorodtam.

Tóth György viszont személyesen szállíthatott nagy sikert Magyarországnak egy kicsit kisebb stadionból. Ezüstérmet szerzett ugyanis piros-fehér-zöld mezben a Barcelonában rendezett U12-es „korosztályos vb”-n. A Danone Nation's Cup világdöntőjét a FIFA elfogadta a korosztály világeseményének, amelynek a csúcsmérkőzését az RCD Espanyol stadionjában rendezték. Magyarország a csoportjában legyőzte Tunéziát, Kanadát és Angliát, ahonnan a negyeddöntőbe jutva a vendéglátó Spanyolországot búcsúztatta, majd az elődöntőben Bulgária ellen diadalmaskodott nagy harcban. A döntőben azonban Brazília aratott 3–0-s győzelmet.

Tóth Györgyre a világeseményen védőként és védekező középpályásként számítottak Heves megyéből egyedüliként. Kezdőként lépett pályára Brazília ellen is. Spanyolországot az ő döntő találatával „nyugdíjaztuk a versengésből”.

– A fináléig örültünk, de az első helyért folyó küzdelem után boldogtalanok lettünk, mert nem nyertük meg a legnagyobb csatát – így a nagyrédei fiatal. – A negyeddöntőben a spanyolok ellen döntetlent mutatott az eredményjelző a hármas sípszót követően, így büntetőkkel dőlt el a továbbjutás. A döntő rúgáshoz én álltam oda úgy, hogy előre elhatároztam, a kapu melyik oldalába helyezek. Az edzőnk nem mert oda nézni, a fejét fogta. Nem változtattam, s izomból a sarokba lőttem. A találattal a négy közé kerültünk. A csapat megcsinált mindent, mindenki remek volt ezen a vb-n.

Magyarországról rengetegen szurkoltak a piros-fehér-zöldeknek, ugyanis élőben közvetítették a döntőt a videomegosztó internetes portálon. Sokan gratuláltak így a futballistának hazaérkezéskor.

– Jó érzés volt viselni a nemzeti színeket – fogalmazott az ezüstérmes. – Másabb, mint csapatmezben. Kár, hogy ebben a korosztályban csak ezen találkozókra vehettük fel ezeket.

A világversenyre a nemzetek legjobb csapatai jutottak ki a korosztályból. Ők képviseltek egy-egy országot. Hazánk így a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát delegálhatta. Tóth György ennek a gárdának az oszlopos tagja. Gyorsaságával és remek cselezőképességével hívja fel magára a figyelmet, de újabban a sok gyakorlásnak köszönhetően a fejelés is az erőssége lett.

Tóth György hétévesen kezdett focizni Nagyrédén a Bozsik-programban Lukács György testnevelő-tanár keze alatt. Két és fél éve édesapja elvitte a Puskás Akadémiára, ahol lecsaptak rá, s ahová immár a mátraaljai településről ingázik hétvégente. Nemcsak az ő, hanem családjának ideje is megcsappant az új életvitel okán. Állandó mozgásban a família. Amikor hazamegy a fiú, akkor sincs pihenő, hanem egy külön sportfejlesztésre berendezett szobában szobabiciklizhet, koordinációs labdázhat, húzódzkodhat, súlyokat emelhet, és így tovább, de sokszor látni édesapjával a Szőlőskert Nagyréde SC pályáján is készülni fizikailag és szellemileg egyaránt.

Napi egyszeri kétórás edzéssel rengeteget tudott meg a labdarúgás fortélyaiból az akadémián. Sok pálya várja a sportolókat, de szauna, masszőr és jeges fürdő is rendelkezésre áll. Háromágyas kollégiumi szobákban szállnak az ifjak, akiket minden alkalommal svédasztalos étkezésekre látnak szívesen. Például tréningruhákat, kabátokat, felkészítő labdákat és guruló bőröndöt is áll a klub. Külön osztályba járnak a labdarúgók az általános iskolában. Itt akadémiai elvárás a jó tanulmányi eredmény és a jó magatartás. Tóth György 4,8-as tanulmányi átlaggal büszkélkedhet. Kedvence a testnevelés és a földrajz. Nem véletlenül tesz meg mindent egy célért, ami nem más, minthogy európai szintű labdarúgó lehessen egy profi világban.

De ne rohanjunk annyira előre a holnapba! Hiszen a kollégiumban egy valamit mindenképp be kell tartani. Így nem maradt más hátra, mint a szigorú lámpaoltás.