Győzött a tél a játék felett

Reggel kinéztem az ablakon, s a szakadatlan hóesés láttán az első gondolatom az volt: valószínűleg lőttek a délutáni futballmeccsnek. Pedig nemcsak a szurkolók, mi, újságírók is előre dörzsöltük a kezünket, hiszen Baranyában minden futballszerető kíváncsi arra, mire megy egymással a Kozármisleny és a PMFC.

Az utóbbi hetekben sokadjára járunk így. Mintha ki akarna babrálni a tél a sportággal. Persze, mikor várjuk a havat, a hideget, ha nem ilyenkor, de mégis, valahogy rendre úgy jön ki, hogy a hétvégi meccsek előtt egy nappal köszönt be a pocsék idő, vagy éppen most, a szerdai derbi előtt jön meg Baranyába a következő adag fehér lepel. Emiatt aztán a szövetség munkatársainak lassan kihullik a hajuk, annyi meccs maradt el az utóbbi időszakban, hogy alig győzik számon tartani, melyiket mikor és hol pótolják.

S persze a játékvezetők sincsenek irigylésre méltó helyzetben. Nagy rajtuk a nyomás, elvégre az optimális az lenne, ha a mérkőzések többsége lemenne a tervezett időpontban. De persze mérlegelniük kell, megéri-e, szabad-e a pályára küldeni a csapatokat. Évek, évtizedek óta a szurkolók agyába égett kép, hogy kijön a bíró a latyakba, leejti egyszer-kétszer a labdát, aztán ha nem pattan fel, csak beletoccsan a sárba, s ott ragad, akkor nem lesz meccs. Nem így van ez.

Az első és legfontosabb szempont mindig az, hogy sérülésveszélyes-e a játéktér.

Mindegy, van-e rajta méretes pocsolya vagy nincs, lehet-e passzolni vagy sem, a játékvezetőnek először is a futballisták testi épségére kell figyelnie – nincs olyan futballmeccs, amelyik megérne egy-két szárkapocscsonttörést. Emellett a sporiknak tisztában kell lenniük a játék szellemével is: ergo lehetőség szerint futballnak kell lennie a pályán, nem iszapbirkózásnak, sárdagasztásnak, erőlködésnek, esésnek-kelésnek. Elvégre a szurkolók a játékra, a jó játékra vevők, s az edzők sem azért készítik fel a csapatukat technikailag, taktikailag, hogy aztán egy ramaty pályán ebből semmit se kapjanak vissza, s teljesen más erények alapján dőljön el, kié lesz a három pont.

Azóta is folyamatosan szakad a hó. Hiába szuggeráltam a fenti nagy szürkeséget, nem történt semmi változás, s nagyon úgy tűnik, néhány órán át nem is áll el a hóesés. Úgyhogy futball-láz ide vagy oda, lassan be kell látnom, nem lesz meccs Mislenyben, ez a találkozó is elmarad. Jobb is ez így: futballról ugyanis szó sem lehetne.