2009.10.22. 09:25
Bajnoknő méh és petefészek nélkül
A berlini atlétikai világbajnokság különös köz- és utójátéka: a 800 méteres női síkfutást a dél-afrikai versenyzőnő „férfiasan” kiváló idővel nyerte.
Százból egy
Vajon az ilyen esetek: „se férfi, se nő, avagy mindkettő” mennyire gyakoriak? Pontos statisztikák nincsenek. Az esetek egy része nem kerül orvos elé, ezért valójában nem tudni, hány valójában embert érintenek a kisebb vagy nagyobb fokú nemi fejlődési rendellenességek. Egyes becslések szerint 100 újszülöttből egynél fordulhat elő. De hogy régóta ismert a jelenség, arra bizonyíték, hogy a görög mitológiában hermafroditának nevezték azokat az embereket, akiknél nem határozható meg egyértelműen a nemi jelleg.
A kromoszómák rejtélye
Alapvetően a kromoszómák határozzák meg, hogy kisfiú vagy kislány születik-e. A petesejt mindig egy x kromoszómát, a hímivarsejt pedig egy x vagy egy y kromoszómát tartalmaz. Ha egyesülnek, a megtermékenyített petesejtben xx (lány), vagy xy (fiú) kromoszóma-párok lesznek, – ha minden normálisan alakul. A hetedik hétig látszólag nincs eltérés az embrió fejlődésében, ami a nemi jelleget illeti. Ezután bizonyos szövetek a nemi mirigyek hatására a fiúknál herévé alakulnak (melyért természetesen az y kromoszóma a felelős). Az xx kromoszómájú nőnemű embriókban viszont a későbbi petefészkek szövetei alakulnak ki. A petefészkek egészen a serdülő korig nem termelnek hormont.
Az embrió fejlődését számtalan tényező zavarhatja meg. A nemi differenciálódás hibáinak egy részét a kromoszómahibák (xxy-képlet, stb) okozzák, de az enzimek, hormonok hibás működése, illetve környezeti hatások is komoly galibát okozhatnak. Ezen okok miatt különböző súlyosságú nemi fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. Egy részük olyan súlyos, hogy meg is szakad a terhesség. Más esetekben a baba megszületik, de valamilyen nemi fejlődési rendellenességgel. Ez azonban sokszor csak később, serdülő korban derül ki.
Manökeneknél is gyakori
Az úgynevezett valódi hermafroditáknál mindkét nemi mirigy, azaz petefészek- és hereszövet is megtalálható. Ami a külső megjelenést, illeti, roppant nagy a változatosság. Tökéletes férfi külsőtől tökéletes női külsőig minden előfordulhat (miközben a „tartalom”, a belső és külső nemi szervek éppen ellentétesek). Gyakorta mindkét nemi szerv kialakul, a pénisz alatt hüvely nyílik, a nagyajkakban herék vannak, a petefészkek pedig normális helyen találhatók.
Az álkétneműség másfajta nemi rendellenesség. Előfordul teljesen szokványos, férfias megjelenés (normálisan kifejlett férfi nemi szervekkel), a testen azonban mégis kimondottan nőies a zsíreloszlás. De lehet nőiesen magas alkat, dús keblekkel, ám hiányzik a méh, s a petefészkek helyett herék találhatók. Ez utóbbi rendellenesség – állítólag – a manökenek között az átlagnál gyakoribb.
Mikor derül ki?
A nemi fejlődési rendellenességeket a külső nemi szervek tapintásos, a belső nemi szervek ultrahangos és röntgenvizsgálatával, illetve kromoszóma-, hormon- és enzimvizsgálatával tudják meghatározni. A kóros elváltozások egy része teljesen, vagy részben gyógyítható, más részük azonban egyáltalán nem. A pszichés alapú, lelki jelenségekből fakadó nemi problémák egészen kategóriába tartoznak! Normális nemi fejlődés – szabályosan kifejlett női, illetve férfi külső és belső nemi szervek – mellett is kialakulhatnak szexuális orientációs zavarok. Ők a transzszexuálisok, és ha megtehetik, ellenkező neművé operáltatják magukat.
Interszexualitás: kromoszomálisan nem pontosan meghatározott a nem. A belső nemi szervek nem egységesen az adott nemre jellemzően alakultak ki, a nemi hovatartozás nehezen meghatározható.
Transzszexualitás: a nemi identitás zavara. Az egyén egyébként egyértelmű biológiai nemével ellentétes neműnek érzi magát. Nem testi és szervi, hanem kizárólag lelki zavar.
Transzvesztitizmus: az ellentétes neműek szokása szerinti öltözködés.
BáN