Sztárvilág

2009.10.20. 09:32

Gregor Bernadett: szülnék még két gyereket!

Régebben válogatott a felkérések között, de amióta kikerült a Jóban-Rosszban sorozatból, Gregor Bernadett szinte minden lehetőséget megragad.

Kiskegyed Online

[caption id="" align="alignleft" width="380"] „Ha egy előadásra tíz nézővel több jön be az alakom miatt, hát legyen, vállalom.”
[/caption]– Jól van már a lába?
– Olyan már sohasem lesz, mint régen. Szörnyű pillanat volt, amikor Gogol Háztűznéző című előadásán a térdemben leszakadt egy porc, azt az érzést még az ellenségemnek sem kívánom. Iszonyatos kínok árán végigjátszottam a darabot, utána pedig következett a gyógyulás hosszú időszaka. Azóta megérzek minden időváltozást, a magas sarkú cipőről pedig lemondtam.

– Ehhez képest mostanság elég sokat kell szaladnia. Játszik a Budaörsi Játékszínben, a Komédiumban, fellép Gergely Róbert alkalmi társulatában, leszerződött a Mikroszkóp Színpad Tisztességtudó utcalány című darabjának címszerepére, és a Magyar Színházban is három darabban láthatjuk. Összefügg ez azzal, hogy kikerült a sorozatból?
– Nem tagadom, anyagilag érzékenyen érintett ez a döntés. Korábban válogathattam a felkérések között, most viszont minden lehetőséget meg kell ragadnom. Szerencsére még bírom a tempót, így aztán igyekszem mindent megcsinálni. Ki tudja: öt év múlva talán már nem mondhatom el ugyanezt.



– Nem zavarja, hogy a külső adottságait többször emlegetik, mint a színészi játékát?
– Most mondhatnám, hogy igen, de ez nem lenne igaz. Az elmúlt tizenöt évben a világirodalom legszebb női szerepeit játszhattam el, és ezért hálás vagyok a sorsnak. Ha pedig egy előadásra tíz nézővel több jön be az alakom miatt, hát legyen, vállalom. Szerintem teljesen normális, hogy egy dekoratív színésznőnek egy színházban kihasználják az adottságait. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy én sem leszek fiatalabb. Jelenleg a 37. évemben járok, és van egy olyan érzésem, hogy az igazi elismerések majd 40 éves korom után jönnek. Akkor már lekerül a vállamról az a teher, hogy nekem két gyerek után is még mindig fitten és üdén kell kinéznem. Talán akkor már nem csak egy csinos nőt látnak majd bennem, hanem a színészi játék mélységeit is. De bevallom, nem csak ezért vágyom az érettebb szerepekre: jó lenne egyszer már normálisan megvacsorázni is…

– Miért, most folyamatosan koplalnia kell?
– Mondjuk úgy: nagy önuralomra van szükség ahhoz, hogy jó formában tartsam magam. A bemutatók előtt egyébként sem tudok enni. Ezért aztán a nagy fogyókúrákat mindig a főpróbák alatti napokra időzítem. A premierek után persze előfordul, hogy otthon bevetem magam a konyhába, és gasztronómiai értelemben elkárhozom.

– Nemrég megdöbbentő nyilatkozatot tett: azt mondta, ha tehetné, abbahagyná a színészetet. Komolyan gondolta?
– Abszolút. Túl vagyok azon a korszakomon, amikor azt mondtam, hogy életem és vérem a színházé. Most már elsősorban anya vagyok, másodsorban feleség és nő, és csak azután színésznő. A kamasz fiam persze nem igényli már annyira a törődést, de a kisebbik gyerek még csak hároméves, és minden perc, amit vele tölthetek, a legnagyobb gyönyörűség. Régebben, ha otthon voltam, mindig olyan érzés fogott el, hogy kimaradok valamiből. Mára ez a helyzet megfordult: most már akkor van hiányérzetem, ha nem lehetek a családommal. Ha tehetném, szülnék még két gyereket, és sehová se mennék.

Dián Tamás

Részletek a ma megjelent Kiskegyedben!

Ajánljuk még:

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!