Fotó: PARAMOUNT - DE LAURENTIIS - ARTI / COLLECTION CHRISTOPHEL VIA AFP

Nyolcvanéves lett Al Pacino

Nyolcvanéves lett Al Pacino (1940. április 25.), az amerikai színjátszás egyik legnagyobb művésze. Intenzív, robbanékony játékával olyan hollywoodi klasszikusok sikeréhez járult hozzá, mint A Keresztapa-trilógia, a Serpico, a Kánikulai délután, A sebhelyesarcú, a Carlito útja vagy a Szemtől szemben.

Túl alacsony, túlságosan tapasztalatlan és túlságosan is olasznak néz ki – nagyjából ezek voltak a Paramount stúdió vezetőinek kifogásai, amellyel igyekeztek megvétózni Francis Ford Coppola döntését, hogy a mozinézők számára addig jóformán ismeretlen Al Pacinóra ossza Michael Corleone szerepét A Keresztapa (1972) című gengszterfilmjében. Coppola kitartott választása mellett és a Mario Puzo regényéből készült maffiaeposz első része meghozta az addig csak két filmben szereplő (Én, Natali és Pánik a Tű parkban), de színpadon már Obie- és Tony-díjakkal kitüntetett Pacino számára az áttörést Hollywoodban – írja az Origo.

Energikus, ugyanakkor rendkívül érzékeny, egyszerre ösztönös és intelligens játékáért Oscar-, BAFTA- és Golden Globe-díjakra jelölték, s egycsapásra a method acting újabb fenegyerekeként kezdték emlegetni Hollywoodban. S nem csak színészi képességei miatt érdemelte ki az enfant terrible jelzőt: az 1974-es Oscar-ceremóniát nem kevés sértettséggel bojkottálta, azt nehezményezve, hogy az amerikai filmakadémia csupán mellékszereplőként, de a nála jóval kevesebb filmidőben szereplő Marlon Brandót a legjobb színész kategóriában jelölte (Brando el is nyerte a díjat, s más okokból ugyan, de ő sem jelent meg a gálán).

A bronxi szicíliai bevándorlók gyermekeként született, Lee Strasberg híres színésziskolája, az Actors Studio elvégzése előtt alkalmi munkákból tengődő Pacino alakításaiban sokszor megjelenik ez a sértett igazságérzetből fakadó lobbanékony harag.

Al Pacino mindig arra törekszik, hogy külsejét a figurához igazítsa – hol a haját, hol pedig a szakállát növeszti meg –, de a szemében még a gyengéd pillanatokban is valahogy ugyanaz a félelmetes düh tükröződik, amely nemcsak engem, hanem mindenkit lenyűgöz. Szerintem minden sztárban van valami félelmetes, valami megzabolázhatatlan. Lehet, hogy a néző azt hiszi, hogy ő lesz az, aki képes megszelidíteni, kordában tartani, lecsillapítani azt, aki emberi léptékkel már nem is mérhető – a sztárt – írta a színészt a Serpicó-ban (1973) és a Kánikulai délután-ban (1975) is rendező Sidney Lumet Hogyan készül a film? című kötetében.

Ez a permanens düh persze azért is szembeötlő, mert Al Pacino már mozikarrierje első szakaszában, az 1970-es években készült filmjeiben rendre olyan figurákat alakított, akiknek köze van az erőszakhoz és a bűn világához. A szicíliai bevándorlók amerikai álmát a származás diktálta összetartozás és a hatalomvágy rémálmaként, mintegy modernkori királydrámaként tálaló A Keresztapá-t megelőzően a Pánik a Tű parkban című drámában (1971, r.: Jerry Schatzberg) kiüresedett életében vergődő drogdíler volt, a Serpicó-ban megingathatatlan igazságérzetű rendőr, aki elkeseredett harcot vív a rendőrséget behálózó korrupcióval, A Keresztapa 2-ben (1974) tovább mélyítette a háborús hősből maffiózóvá vedlő Michael Corleone erkölcsi bukástörténetét, a Kánikulai délután-ban alkalmi bankrabló, aki a barátja nemváltó műtétjéhez akar pénzt szerezni, és forrófejű, a tettlegességtől sem visszariadó védőügyvéd, aki fokozatosan csalódik az igazságszolgáltatási rendszerben Az igazság mindenkié (1979, r.: Norman Jewison) című tárgyalótermi drámában.

Az évtizedben csupán két olyan filmben szerepelt, ahol az általa csontig hatoló hitelességgel megformált figura nem kerül szoros (és gyakran kibékíthetetlen) kapcsolatba a bűn erőszakos világával. Az Erich Maria Remarque Hiába futsz című regényéből készült Bobby Deerfield-ben (1977, r.: Sydney Pollack) hidegvérű, mindennapjait a szigórú önkontroll és kockázatelemzés jegyében igazgató autóversenyző, aki egy baleset és egy halálos beteg nő iránt fellobbanó szerelme miatt értékeli át az életét. A Madárijesztő-ben (1973, r.: Jerry Schatzberg) az általa alakított, sosem látott fiához igyekvő egykori tengerész egyenesen elutasítja az erőszakot – kivételes, a színész imázsára rácáfoló szerep ez, amelyet renkívüli hitelességgel, életigenlő humorral, józan romlatlansággal, ugyanakkor a mélyből feltörő fájdalommal formált meg. A Cannes-ban Arany Pálma-díjat nyert remekművet egyébként Zsigmond Vilmos fényképezte.

Ma már kultikusnak számító szerepei (Portyán, A sebhelyesarcú) ellenére Pacino karrierje kisebb zuhanásnak indult a nyolcvanas években: 1980 és 1989 között mindössze öt filmben szerepelt, míg a megelőző évtizedben kilenc forgatáson vett részt. Inkább színházban játszott. Persze, Al Pacino soha nem tartozott azon színészek közé, akik évente akár több filmet is forgatnak – elmélyült, részletgazdag alakításaira, a karakter száz százalékos megértésére és a teljes átlényegülésre időre van szüksége.

A legtöbb színész csak eljátssza a szerepet, de Al Pacino eggyé válik velük.

Annyira tökéletesen átlényegül a karakterré, hogy a film vagy a színdarab vége után is még sokáig benne marad – mondta a színészről mestere, Lee Strasberg, megerősítve azt a legendát, hogy Al Pacino még a forgatások szünetében sem hajlandó másképp viselkedni, mint a figura, amelynek épp a bőrébe bújt.

S kétségkívül érzelmileg megterhelő lehet egy olyan karakter hiteles megformálása, mint Steve Burns fedett nyomozó a Portyán-ban (1980, r.: William Friedkin), aki egy sorozatgyilkos után kutatva, mintegy csaliként merül el a homoszexuális SM-szubkultúrában.

A bemutatásakor melegjogi aktivisták által hevesen támadott filmet (főleg a homofóbia alaptalan vádjára felülve) a legtöbb kritikus fércműként bírálta a mára klasszikussá vált filmet, ahogy a showbiznisz világát magánéleti válságban feltáró komédia, a Szerző, szerző! (1982, r.: Arthur Hill) sem aratott babérokat. Roger Ebert kritikájában egyenesen azt kérdezte:

Mit keres Al Pacino ebben a katyvaszban? Mi történik a karrierjével?

A karrierjét féltőknek Al Pacino a Howard Hawks 1932-es klasszikusát a nyolcvanas évekre aktualizáló A sebhelyesarcú-ban (1983) adott markáns választ. A film létrejötte eleve Pacinónak köszönhető: miután látta Hawks eredetijét, rábeszélte az ügynöki képviseletét is ellátó Martin Bregman producert a remake-re. Pacino ugyanakkor maradt volna a harmincas éveknél, az már a rendezésre eredetileg felkért Lumet ötlete volt, hogy a a szesztilalom Chicagójában játszódó gengsztertörténetet igazítsák a nyolcvanas évekre, a kubai bevándorlók által ellepett, kokainmámorban úszó Miami talmi csillogására. Lumet ugyanakkor több politikát szeretett volna a filmbe csempészni (konkrétan: a kormány felelősségét firtatta volna a kábítószerkereskedelem mértékét illetően), ezért Bregman lecserélte Brian De Palmára, s forgatókönyvírónak felkérte Oliver Stone-t, aki viszont csak azután mutatott érdeklődést a film iránt, miután beszélt Lumet-vel, s beleszeretett az általa kigondolt változtatásokba.

Pacino erőszakban és keresetlen szókimondásban tobzódó A sebhelyesarcú-ja új irányt mutatott a gengszterfilmeknek, levetve magáról minden eleganciát és szentimentális romantikát, miközben a film egésze (beleértve Al Pacino elementáris játékát) a szélsőségekig stilizált eszközökkel mutatja be a hataloméhes bűnözők nyers, gátlástalan és kegyetlen világát.

Aztán Pacino filmkarrierje valóban megfeneklett.

A függetlenségi háború bukásra ítélt fércműve (Amerika fegyverben, 1985, r.: Hugh Hudson) után négy évig csak színházban játszott, s csupán A szerelem tengere (1989, r.: Harold Becker) című neo-noir kiábrándult zsarujaként vett új lendületet filmes pályafutása.

A kilencvenes évek elején Coppolával lezárta A Keresztapa-trilógiát (1990), kiemelkedett Warren Beatty képregényadaptációjának (Dick Tracy, 1991) szereplőgárdájából, Michelle Pfeiffer oldalán új aspektusba helyezte a párkapcsolati dilemmákat a Krumplirózsá-ban (még akkor is, ha a filmet rendező Garry Marshall kritikusai joggal kérik számon, hogy az 1991-es film kiindulópontjául szolgáló darab női főszerepét Terrence McNally nem egy Pfeifferhez hasonlatos szépségre, hanem egyenesen Kathy Bates-re írta).

Pacino eddigi egyetlen Oscar-díját egy újabb remake, az Egy asszony illata (1992) hozta el számára (Martin Brest az olasz Dino Risi 1974-es komédiáját amerikanizálta, amelyben Vittorio Gassman alakította a főszerepet) – s bár tökéletesen hozta a lobbanékony természetű vak katonatisztet, nem ez volt a legjobb alakítása az évtizedben. Akkor már inkább a David Mamet darabjából készült Glengarry Glen Ross (1992, r.: James Foley) ügyeskedő ingatlanügynöke, amelyért az Egy asszony illatá-val egy évben jelölték mellékszereplői Oscarra (eddig összesen kilencszer jelölték akadémiai díjra) vagy a Carlito útja (1993, r.: Brian De Palma) börtönből szabadult, becsületes életre vágyó, de a bűn szorításában vergődő nehézfiúja.

Noha karrierjének a kilencvenes években kezdődő második szakaszában Al Pacinót egyre többször illetik azzal a kritikával, hogy hajlamos túljátszani a szerepeit, a végletekig fokozott érzelmeket sokszor megköveteli a szerepe, ráadásul egy-egy film épp az alakítása miatt is vált felejthetetlenné, legyen szó megszállott rendőrről (Szemtől szemben, 1995, r.: Michael Mann), szánalmasan kisstílű maffiózóról (Fedőneve: Donnie Brasco, 1997, r.: Mike Newell), rámenős tévés riporterről (A bennfentes, 1999, r.: Michael Mann), szenvedélyes amerikaifoci-edzőről (Minden héten háború, 1999, r.: Oliver Stone) vagy magáról a sátánról (Az ördög ügyvédje, 1997, r.: Taylor Hackford).

A színészi munkához elengedhetetlen megszállottságról, szenvedélyről és gyötrelemről Al Pacino fikciós dokumentumfilmek rendezőjeként is igyekezett árnyalt képet festeni: a Richárd nyomában (1996) esetében Shakespeare, a Wilde Salomé-ban (2011) Oscar Wilde nyomába eredve mutatta meg, hogy a színész hogyan próbál az alkotói szándékait, a leírt szavak minden korszakban általános érvényű jelentését fürkészve közelebb jutni színpadi szerepeinek még hitelesebb megformálásához.

A kétezres évek elején a saját maga finanszírozta és rendezte Kínai kávé (2000), majd a norvég Erik Skjoldbjærg Álmatlanság című thrillerének Christopher Nolan által dirigált remake-jében (2002), illetve A velencei kalmár (2004, r.: Michael Radford) Shylockjaként tudta igazán megmutatni érett kori tehetségét – egész egyszerűen azért, mert az évtizedben készült filmjeiben (Pénz beszél, Beavatás, A törvény gyilkosa) legtöbbször önismétlésre kényszerült, a forgatókönyv szorításában nem találva kiutat a megújuláshoz.

A 2010-es években főként a televízióban aratott sikereket, például a Dr. Jack Kevorkian történetéből készült Dr. Halál (2010, r.: Barry Levinson) című eutanáziadrámában vagy a szintén megtörtént eseményeket feldolgozó, a legendás zeneproducer gyilkossági ügyét felelevenítő Phil Spector (2013, r.: David Mamet) címszereplőjeként. A moziban néhány aprócska villanás mellett a Danny Collins (2015, r.: Dan Fogelman) kiöregedett rocksztárjaként alakított emlékezeteset, illetve a Netflix által gyártott, a mozikban csak korlátozottan forgalmazott Martin Scorsese-gengsztereposz, Az ír (2019) Jimmy Hoffájaként. A szakszervezeti vezető szerepében Al Pacino ugyanazt tudta megmutatni elementáris hitelességgel, amit karrierje kezdetén Michael Corleoneként: hogy egyetlen szerepben képes ötvözni az amerikai elit és a munkásosztály erkölcsi zsákutcába tartó hősét.

Borítókép: Al Pacino a Serpico című filmben

Hozzászólások

Különleges helyzet
Visszaesést hoz a koronavírus-járvány a világkereskedelemben
megítélés / 1 perce
Gyurcsány a felelős a rendőrattakért
A 2006-os események megítéléséről készített reprezentatív kutatást a Nézőpont Intézet.
Gyász
Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették Férjemet, Édesapánkat és Nagyapánkat SZŰCS GYULA nyugalmazott könyvelőt, aki született Kenderesen 1934-ben és élt Hevesen, hogy 2020. szeptember 30-án rövid kórházi tartózkodás alatt örök álomba merült. Hamvasztás utáni végső búcsúztatására 2020. október 30-án, 11 órakor a hevesi református temetőben (Vértanú u.) kerül sor. Kérjük, hogy részvétüket egy szál virággal fejezzék ki. Gyászoló felesége, lánya, fia, menye és unokái
Megrendülten és fájó szívvel tudatjuk, hogy özv. FESZTBAUM BÉLÁNÉ 2020. október 18-án, életének 79. évében, türelemmel viselt hosszú betegség után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2020. október 28-án szerdán 11.30 órakor helyezzük örök nyugalomra a Cinkotai Temetőben. (1164 Budapest, Simongát u. 2.) Szentmisét mondatunk érte az egri Lajosvárosi templomban 2020. november 14-én 17 órakor. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SZABÓ FERENCNÉ sz. Szabari Márta az egri Gyakorlóiskola egykori tanára életének 78. évében elhunyt. Temetése 2020. október 28-án 11 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. Előtte 10.30 órakor gyászmisét tartunk a temető kápolnájában. A gyászoló család
Mély fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesapa és férj HÁGEN ANDRÁS villamosmérnök életének 73. évében elhunyt. Temetése az egri Gröber temetőben lesz 2020. október 29-én 13 órakor. Gyászmiséjére 12.30 órakor az egri Hatvani temető kápolnájában kerül sor. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a temetésen mejelennek és fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család
Mély megrendüléssel, fájó szívvel tudatom, hogy egyetlen bátyám KOVÁCS SÁNDOR kőműves életének 79. évében, 2020. október 16-án elhunyt. Temetése a mikófalvi temetőben 2020. október 24-én 10.30 órakor lesz. Köszönetet mondok mindazoknak, akik a temetésen megjelennek és fájdalmamban osztoznak. Gyászoló testvére és családja
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak a rokonoknak, barátoknak és ismerősöknek, akik drága halottunk özv. VARGA MIHÁLYNÉ sz. Kovács Mária (élt 87 évet) temetésén megjelentek és fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család
Tisztelettel értesítünk mindenkit, akik ismerték és szerették, hogy VAJK MIKLÓS és VAJK MIKLÓSNÉ sz. Misinszky Katalin búcsúztató Gyászmiséjére 2020. október 22-én, csütörtökön du. 14.00 órakor kerül sor a Dobó-téri Minorita templomban. Kérjük a résztvevőktől, hogy egy szál virággal emlékezzenek szüleinkre. Köszönettel: gyermekei és gyászoló családja
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik RONYECZ LAJOSNÉ temetésén megjelentek és mély fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy CSONTOS ÁGOSTONNÉ Erzsike néni nagy szenvedések után örökre elaludt. Temetése 2020. október 21-én 13 órakor az egri Hatvani temetőben lesz. Köszönjük, aki elkíséri velünk Őt az utolsó útjára. A gyászoló családja
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NAGY JÁNOS hosszú szenvedés után, életének 82. évében elhunyt. Temetése az egri Kisasszony temetőben 2020. október 16-án 13.30 órakor lesz. A gyászoló család
Köszönetet mondunk mindenkinek, akik Édesapánk VITAI SÁNDOR búcsúztatóján részvétüket fejezték ki és fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család
"Búcsú nélkül hagytál itt, mentél utadon, Velem itt maradt a néma fájdalom." Fájó szívvel tudatjuk, hogy Dr. TÓTH SEBESTYÉN 2020. szeptember 27-én életének 84. évében elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatásáról a család később rendelkezik. Szerető felesége és a gyászoló család
Mély megrendüléssel, fájó szívvel tudatjuk, hogy a felejthetetlen férj, drága édesapa, nagyapa és rokon MAGYAR MIKLÓS rövid szenvedés után, életének 76. évében 2020. október 7-én elhunyt. Temetése a mezőkövesdi temetőben 2020. október 16-án 12.00 órakor lesz. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a temetésen megjelennek és fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SZABÓ GYULÁNÉ született Orbán Piroska életének 77. évében örökre megpihent. Hamvainak temetése 2020. október 20-án, kedden, 13 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. Kérjük, hogy akik szeretnének, egy szál virággal búcsúzzanak! Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. Gyászoló családja
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy Férjem, Édesapánk, Nagyapánk JUHÁSZ JÓZSEF agrármérnök életének 72. évében türelemmel viselt hosszú betegség után elhunyt. Temetése 2020.10.14-én 11 órakor Ó-Szajlán a temetőben lesz. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy VÁGNER ZOLTÁNNÉ EDITKE életének 68. évében 2020. október 2-án váratlanul elhunyt. Temetése az egri Grőber temetőben 2020. október 16-án 14.30 órakor lesz. Kérjük a résztvevőket egy szál virággal búcsúzzanak. A gyászoló család
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik drága néhai Férjem, Édesapám, Apósom, Nagypapánk SZEPESY BÉLA temetésén megjelentek, velünk utolsó útjára kísérték, fájdalmunkban osztoztak és azt enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett Édesapánk VAJK MIKLÓS tanár úr életének 84. évében, hosszú szenvedés után 2020. 10. 08-án eset elhunyt. Szüleink közös búcsúztatásáról később intézkedik a család.
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy VITAI SÁNDOR 2020. október 8-án átadta lelkét a Teremtőjének. Temetése 2020. október 13-án, 15 órakor lesz a felnémeti temetőben. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KAKUK SÁNDOR életének 81.évében elhunyt. Búcsúztatása 2020. október 13-án 11 órakor lesz református szertartás szerint a Hatvani temetőben. Gyászoló felesége, lánya és unokája
Filmfesztivál / 14 perce
Fődíjat nyert az Apró mesék Izmirben
46 éves volt / 16 perce
Elpusztult Kilugani, a világ legidősebb keskenyszájú orrszarvúja
tiszta Amerika / 25 perce
Így lett milliárdos Ciccolina
azonnal szörnyethaltak / 45 perce
Megrázó részletek a kettős motorostragédiáról (videó)
mindenki nyer / 49 perce
Fennmarad az adócsökkentés a Szép-kártyáknál
szomorú / 55 perce
Meghalt a színésznő, akiről Hófehérkét mintázták