A gyöngyöspatai polgármester beláthatatlan következményekkel számol

Gyöngyöspatán szinte nincs olyan, akinek nem alakult volna ki kiforrott véleménye az évek alatt a várost érintő szegregációs perről. Az érintettek a Kúria döntése óta szűkszavúak, nem akarnak már az üggyel foglalkozni, pedig mindannyiuk életét érinteni fogja a döntés hatása.

Szabadi Martina Laura

Fotó: Czímer Tamás

A múlt héten döntött a Kúria a gyöngyöspatai iskolai szegregációs perének felülvizsgálati kérelméről. Ezt az intézmény fenntartói, a helyi önkormányzat és a Hatvani Tankerület azért nyújtották be, hogy pénz helyett természetben kártalaníthassák a diákokat.

Hevér Lászlóné polgármester portálunk kérdésére elmondta: a várost csődbe viheti a döntés, egyedül nem tudják kifizetni az összeget. Sok gyöngyöspatai nem érti, miért adnak pénzt, miért segítség a családoknak néhány százezer forint, miközben az oktatás hatása egy életre szólna.

Elege volt már a városnak a túlzott figyelemből

A döntést megelőzően nagy közérdeklődés övezte az ügyet országszerte. Nem volt ez másként a kisvárosban sem, amely már közel tíz éve forrongó indulatok színhelye volt. Akadt már itt nézeteltérés a romák és a többi gyöngyöspatai között, és ebbe még a környező települések polgárai, és más csoportosulások is belekeveredtek. Időről időre a felszínre kerültek a városban a sérelmek, a kérdéssel lapunk is többször foglalkozott.

Most is szerettük volna megkérdezni a helyi romákat, mit jelent vagy jelképez számukra ez a döntés, ám Csemer Géza, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke lapunk kérdésére kijelentette, nem kíván nyilatkozni. Nem csupán ő, de egyik érintett család sem, éppen elég volt a nyilvánosságból.

Közösségi oldalukon" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> reagáltak egyébként a keddi eseményekre, és ott ekképp fogalmaznak: „Töretlenül bíztunk a független magyar bíróságban, és nagy örömmel látjuk, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak. Reméljük, hogy ezzel a döntéssel sikerül lezárni a múltat és előre tudunk nézni.”

Határozott véleménye azért mindenkinek van

A hűvös péntek délelőttön, mikor felkerestük a települést, csak néhányan voltak az utcán, és ők sem szívesen álltak szóba idegenekkel, haladtak tovább sietős teendőjük után. Volt, aki egyszerűen azt felelte, nem szeretne mondani semmit, mert elege van már ebből az egész ügyből.

A néhány óra alatt több mint harminc gyöngyöspatait kérdeztünk meg, és csupán néhányan mondták el, mit gondolnak. A legtöbben úgy fogalmaztak: véleményük nagyon is van, de inkább megtartják maguknak.

Nincs a város számláján annyi pénz, amennyit fizetniük kellene a megítélt kártérítésre. Fotó: Czímer Tamás / Heves Megyei Hírlap

Egy helyi nő, aki a nevét nem árulta el, elmondta, szerinte a gyöngyöspatai közvéleményt egyetlen dolog tudja befolyásolni: az, hogy mi történik az emberekkel, és milyen atrocitásokat szenvednek el egymástól.

– Furcsának tartom, hogy más városokban nagyobb békében tudnak a romákkal együtt élni. Ott talán kevesebb a rossz tapasztalat. Az mindenesetre joggal háborítja fel azokat a fiatalokat, akik nem tudtak nyugodtan iskolába járni a neveletlen gyerekek miatt, hogy most olyanok kapnak pénzt sérelmeikért, akik másokat háborgattak. A pénznek minden ember örül egyébként. Könnyebb azt választani a tanulás helyett. Viszont ha tényleg jót akarnának nekik, akkor tanítanák őket, és felemelnék – vélekedik.

Egy idős házaspár a templom előtt fogadta kérdéseinket. A hölgy szerint egyértelműen nem kellett volna pénzt megítélni.

– Azoknak ki fogja megfizetni a költségeit, akiknek a gyerekei féltek már ide járni, és ezért másik városba kellett vinni őket tanulni? Itt van ez a szép felújított iskola, és csak sorra mennek el belőle a gyöngyöspatai gyerekek – magyarázza.

A helyiek többségének van véleménye, de már elegük van az ügyből. Fotó: Czímer Tamás / Heves Megyei Hírlap

Egy roma fiatalember nem vette tolakodásnak érdeklődésünket, szívesen válaszolt is rájuk. A családja nem érintett az ügyben, és ő ugyan nem volt diák soha a városban, de a testvére igen.

– Úgy gondolom, megérdemlik a pénzt. Az öcsémet is külön akarták rakni, de ő nem engedte – magyarázta. Szavai szerint a testvére jó tanuló volt, és maradt is abban az osztályban.

Hosszú távon nagyobb segítség lenne a tanulás

– Nekem semmi bajom a cigányokkal. Az óvodában nincs gond velük és az idősebbekkel sincs már kifejezetten. A kamaszkor viszont nehéz, mindegy, milyen etnikai vagy társadalmi csoporthoz tartozik a fiatal. Azon múlik az egész, hogy a szülő tudja és akarja-e kezelni ezt. Hogy milyen mintát mutat, vagy hogyan fogadja a kihágásokat. Minden család zárt közösség, az ő családjaik pedig kifejezetten az, a gyereknek vajmi keveset ér csak a külső szemlélő szava. Ha az én iskolás korú fiam „hídpénzt” szedne, vagy elvenné mások uzsonnáját, azt én nem hagynám következmények nélkül. Szerintem ez egyértelmű, vannak problémásabb gyerekek, akik több figyelmet igényelnek. Azt viszont nem értem, miért jó, ha most pár százezer forintot kapnak. Fogalmam sincs, egyáltalán egy felújításra elég lesz-e nekik – érvelt egy középkorú gyöngyöspatai nő.

– Ezért én mélyen egyetértettem azzal, hogy oktatást kapjanak, hiszen az hosszútávon segítség, ami javítaná az életminőségüket. Lenne valami a kezükben, nem csak pár napra vagy hónapra, hanem egy életre – tette hozzá, majd elmondta, hogy azt is szomorúnak tartja, hogy az iskola, amit a település próbált minél szebbé varázsolni, most erről a peres ügyről híres országszerte. Ahogy azt is, hogy csupán néhány olyan helyi diák maradt már az intézményben, aki nem roma. Gyermek pedig akad bőven a városban.

Igen sok a kérdőjel a város költségvetésében

A Nekcsei Demeter Általános Iskolát szépen felújította a városvezetés, ám lehetséges, hogy a jövőben nem történik majd hasonló beruházás. Hevér Lászlóné polgármester a Heol kérdésére elmondta: tudomásul veszi a Kúria döntését, amelynek sajnos beláthatatlan következményei vannak a városra.

– Elfogadom, hogy ez a döntés született, azonban ez kétségbeejtő számomra. Én közel kétezer-ötszáz helybeliért vagyok felelős. Ezt a több mint nyolcvanmillió forintot pedig nem tudjuk kifizetni. Egyszerűen nincs miből – világított rá Hevér Lászlóné.

– A teljes költségvetés valóban nagyobb összeg, ám ebben pályázatok, normatív támogatások, olyan források is szerepelnek, melyeknek kizárólagos a felhasználása. Ezeket vissza kell fizetnünk akkor, ha más célra fordítjuk. Nem rúghatjuk fel a feltételeket, annak súlyos következményei volnának. Ha esetleg – végső esetben – inkasszó kerül a számlánkra, az szintén érinti minden pályázatunkat és támogatásunkat, és éppúgy az előbbi hatást eredményezi. Az év elején – az előző esztendők alapján, optimistán – becsült bevételünk, melyet felhasználhatnánk, el sem éri azt az összeget, amit kártérítésként fizetni kell. Ezt bárki láthatja, ha érdekli, hiszen nyilvános adat. Mindemellett a járványügyi veszélyhelyzet további költségeket generált. Bevétel pedig a vártnál jóval kevesebb keletkezett Gyöngyöspatán is a korlátozások ideje alatt, éppen úgy, mint más településeken – sorolta érveit.

A kötelező kiadásokat nem hanyagolhatják el

- A szabadon felhasználható keret tehát tovább csökkent, miközben ebből is fedeznünk kell olyan kötelező kiadásokat, amelyek az egész várost érintik. Azok érdekében is, akik a pert megnyerték. Nem állhatnak le az alapvető szolgáltatások, sok más közfeladat mellett az óvodát, a bölcsődét, az étkeztetést, az orvosi ügyeletet továbbra is működtetni kell, a járvány elleni védekezést pedig folytatni. Mindezt úgy, hogy lassan fél év alatt mindösszesen tizenkét millió forint folyt be – összegezte a polgármester asszony.

A következő kérdés, hogy mi lesz így Gyöngyöspatával? A városvezetés abban reménykedik, hogy a rájuk mért ítélet teljesítésében segítséget kaphatnak, hiszen egyedül nem boldogulnak vele.

Ajánlókép: A Nekcsei Demeter Általános Iskola. Fotó: Czímer Tamás/ Heves Megyei Hírlap

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!