Minek a virág, ha úgyis kitépik?!

A megyeszékhelyen néhány hete ültettek ki a patakpartra virágokat, amelyek nagy részét ismeretlenek egyik napról a másikra kitépkedték, szétdobálták. Schläferné Farkas Bernadettől, a Városgondozás Eger Kft. kommunikációs vezetőjétől megtudtuk, a város évente tízmillió forintot költ virágosításra, és bár a növények kitépkedéséből származó anyagi kár nem jelentős, dolgozóik több napi munkája is kárba veszik egy évben hasonló károkozások miatt.

Hozzátette, az összes közterületi rongálást tekintve azonban minden évben többmilliós káruk keletkezik, padokat, csikkes edényeket, lámpákat rongálnak meg a leggyakrabban, de a nem megfelelő helyre festett graffitik is jelentős kárt okoznak. A rongálókat ráadásul szinte lehetetlen elkapni, rendszerint éjszaka okoznak kárt, s ha nem kamerával megfigyelt területen történik a rongálás, akkor nem lehet kideríteni, ki volt az elkövető.

Hatvanban némileg jobb a helyzet, Molnár József önkormányzati főtanácsadó tájékoztatásából megtudtuk, a városban évente egy-két ­közterületi eszközrongálás történik, a közterület-felügyelők huszonnégy órás jelenlétének köszönhetően csökkent minimálisra a károkozások száma. Az önkormányzati rendészeti osztály munkatársai folyamatosan ellenőrzik a város közterületeit, különös figyelmet fordítanak az ellenőrzésre a virágok kiültetése után, de többnyire a köztéri térfigyelő kamerák is figyelik azokat a helyeket, ahová növényeket ültettek. Az utóbbi két évben többször is volt rá példa, hogy a közterület-felügyelők tetten érték az elkövetőket, volt amikor helyszíni bírsággal, máskor pedig feljelentéssel végződött a rendbontás.

Gyöngyösön szinte mindennapos a parkokban lévő padok, szemetesek megrongálása, de leggyakrabban a hétvégi bulizók okoznak kárt. Az önkormányzat többször is tett már feljelentést az ügyben, ám csak akkor szokott sikerrel zárulni az eljárás, ha térfigyelő kamera rögzíti az elkövetőt. A városban gyakori még a növényzet letaposása és a szemetelés is, valamint a belvárosi parkokban az öntözőrendszert is többször megrongálták már.

A kistelepüléseken kevésbé jellemző

Míg a nagyvárosokban szinte napi szinten előfordul valamilyen közterület-rongálás, a kistelepüléseken ez kevésbé jellemző, hiszen mindenki ismer mindenkit, s nem félnek egymásra rászólni, ha valami rendbontást látnak. Ez egyébként is ritka.

– Nálunk nagyon ritka a viráglopás, tavaly egy tő virágot vittek el, de az mondjuk gyakori, hogy a buszmegállóknál a várakozók ráülnek a virágosládák oldalára, és megsértik a növényeket, de komolyabb rongálásunk még nem volt – árulta el Szabóné Balla Marianna, szarvaskői polgármester.

A településen évek óta nagy hangsúlyt fektetnek a virágosításra, a napokban ­például egy régi ágykeretet ültettek be virágokkal, és helyezték ki a községben.