Több tucat Heves megyei gazdálkodó vett részt a Magyarok kenyere programban

Magyarok kenyere ünnepséget rendeztek augusztus 27-én pénteken Sarudon, a Karkus-tanyán. Az adományozói programban idén is több tucat Heves megyei gazdálkodó vett részt. Az kenyérünnepen előbb Ungvári Tamás szavalt verset, később énekelt a füzesabonyi Rozmaring Népdalkör, illetve bemutatót tartottak kutyás rendőrök.

Előbb a házigazda Karkus János, megyei agrárkamarai alelnök köszöntötte a vendégeket, majd Szendrei László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei elnöke elevenítette föl az elmúlt szélsőséges mezőgazdasági évet. Azt hitték, sem a termés mennyisége, sem a minősége nem lesz jó és csökken az adományozott búza mennyisége is. Nem így lett, a tavalyi 26 tonnával szemben több mint 32 tonna búzát ajánlottak föl eddig jótékony célra a megyei gazdák és a pénzadomány gyűjtése is folyamatos. Mint mondta egy irányban kell gondolkodni, haladni, Hevesben a kisebb és nagyobb gazdálkodók is felismerték ezt, s viszik tovább a gazdálkodást, a hagyományokat. Hevest szerinte tenyerén hordozta a Jóisten, mert jó lett az idei termés.

Seszták Attila, a NAK Heves megyei igazgatója példaértékűnek nevezte a gazdák áldozatvállalását, eltökéltségét. Szerinte felelősséget vállalnak a rászorulókért, a gyerekekért és azért, hogy legyen magyar szó a Kárpátokon belül. Mint mondta, a mindennapi kenyér a legfontosabb, enélkül a rászoruló gyerekek nem tudnak tanulni, ezt ismerték föl a gazdák. Hozzátette, a kenyérsütés szép feladat, de nem egyszerű, türelmet igényel, akár a felebarátok támogatása, akár a nemzet egyesítése. Utóbbi csak akkor lehetséges, ha az emberek barátsággal néznek egymásra.

Nyitrai Zsolt, a térség országgyűlési képviselője gratulált a program 11 évvel ezelőtti megálmodóinak. Ő is hangsúlyozta az összefogást, az egymás iránti felelősséget. Mint mondta, az idei rekordtermés nehézségek között született, s ekkor sem feledték a gazdák a jótékonyságot, miközben a búzáért, a családért és a nemeztért is felelősek. Szerinte a kormány és a gazdák tizenegy éve partnerek. Megemlítette, hogy a Közös Agrárpolitika átalakítási tervezete ellen tiltakoztak, határozottan kiálltak és eredményt értek el.

Juhász Attila Simon, a Heves megyei közgyűlés elnöke szerint a Magyarok kenyere program évről évre fejlődik, növekszik. A természet erői mindig próbára teszik a gazdákat, nem csak viharral, aszállyal, hanem apró vírussal is meg kellett küzdeniük, a munkát el kellett végezni a földeken, az állatok körül.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke a program fejlődéséről beszélt, s arról, hogy ma már a világ minden táján élő magyar gazdálkodók küldenek búzát a Magyarok Kenyeréhez. Ő is kitért arra, hogy sikerült megakadályozni azt, hogy a KAP-ban kevesebb pénzt kapjanak a magyar gazdálkodók. A magyar kormány pedig 17-ről 80 százalékra emelte meg a hazai hozzájárulást a vidékfejlesztési programban, már a két éves átmeneti időszakban is, hét év alatt így 4700 milliárdot juttatnak a gazdálkodóknak.

Szólt még dr. Czinege László Heves megyei rendőrkapitány és Plachi Péter katasztrófavédelmi igazgató-helyettes is, utóbbi szerint nincs szomorúbb látvány a lábon álló gabona, a kombájn lángolásánál.

Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegyei Karitász Központ igazgatója megáldotta az új kenyereket és beszélt a nemzetegyesítő programról és a Jóisten gazdáknak nyújtott segítségéről is. Mint mondta, a kenyér egyrészt a földi élet tápláléka, de az eucharisztia szentségében a léleké is, amely táplálék a mennyország felé vezető úton. Ez különösen aktuális most, amikor a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust Budapesten tartják. A kenyér és az oltáriszentség jelentőségét az emberek fölismerték a pandémia ideje alatt: egyre többen kezdtek otthon kenyeret sütni, a miséket pedig hívek nélkül tartották, s nem volt lehetőség áldozásra.

Seszták Attilától megtudtuk, a Magyarok kenyere programban idén eddig 32,8 tonna búzát adott össze 78 Heves megyei felajánló, 58 magánszemély és 20 gazdasági társaság.