Idén 110 éves az intelligencia-teszt

Az első IQ-tesztet eredetileg a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kiszűrésére használták. A francia közoktatási miniszter 1904-ben egy bizottságot hozott létre a „fogyatékosnak” tartott gyerekek kiválogatására. A cél az volt, hogy a korosztályos átlagnál gyengébben teljesítők is el tudják sajátítani a tananyagot. Az első tesztet Alfred Binet, a Sorbonne egyetem pszichológia professzora és Theophile Simon orvos dolgozta ki.

Intelligencia alatt az egyén értelmi képességeinek összességét értjük, melynek segítségével problémákat old meg. Ide tartozik többek között a gondolkodás gyorsasága, az összefüggések átlátása és az emlékezőképesség is. A teszteket úgy kalibrálják, hogy az átlagos eredmény 100 IQ pont körül legyen, és az emberek közel 68%-ának 85-115 IQ pontot mérjen.

A teszt skálája többször módosult, a hazai viszonyokra Éltes Mátyás adaptálta 1914-ben. A tesztben lévő feladatok és kérdések nehézségi fok szerint csoportosítva szerepelnek. Az intelligencia szintjét az jelzi, hogy a vizsgált személy hány, egyre növekvő nehézségű feladatot tud egymás után hibátlanul megoldani.

A Binet-Simon- féle teszt az összes ma használatos IQ-teszt ősének tekinthető, amellyel sokáig csak a gyerekek értelmi szintjét tudták mérni. A felnőttek képességeinek mérése több nehézségbe is ütközött. Az életkor náluk nem játszott olyan meghatározó szerepet, mint a gyerekeknél, mégis szükség volt egy nagy tömegekre érvényes, a képességek felmérésére általánosan használható tesztre.

David Wechsler az első világháború idején az amerikai hadsereg számára fejlesztett ki olyan pszichológiai teszteket, amelyek az újoncok kiválasztásában segítettek. A Binet-teszten alapuló felmérés több változót is figyelembe vett. Wechsler tesztje alapján működik az összes ma használatos intelligencia-teszt, ezekről a tehetseg.hu készített összeállítást.

A szakemberek véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy a tehetségazonosításban mennyire eredményesek az intelligencia-tesztek.

Gyarmathy Éva pszichológus a tehetseg.hu portálnak adott interjújában azt mondja, a tehetség összetett dolog, amit nem lehet egyetlen teszttel lemérni. A tehetség több mint képesség: magában foglalja a tevékenységet és az érdeklődést is. „A tesztek további hátránya, hogy azokat az átlagra dolgozták ki, azaz megbicsaklanak minden különlegesen. Ezért van az, hogy az intelligencia-mérésnél könnyen szerezhet egy különösen magas intelligenciájú gyerek akár értelmi fogyatékos papírt is, mert nagymértékben eltér az átlagostól” – mondja a pszichológus.