Aggodalom a szakképzés miatt, kritika a KLIK-nek

Nem csak a 2013-as évről szóló beszámolóról, valamint az idei tervek elfogadásáról, illetve a 2014-2020 közötti innovációs pályázatokról szólt a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) szerdai küldöttgyűlése. Bár a napirendek között nem szerepelt, többen is kifogásolták a szakképzés helyzetét, abban is főleg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) szerepét.

Herman István, a HKIK kézműipari alelnöke dr. Bánhidy Péter elnök tavalyi beszámolójára reagálva tért ki a szakképzés helyzetére. Mint mondta, a kamara magas szintű munkát végez az előkészítésben, de az érdekérvényesítése kevés. A KLIK rendelkezik jogosítványokkal, míg a kamara csupán véleményezhet, s előbbi döntései sokszor ütköznek a kamarai érdekekkel.

A HKIK ugyanis fölmérést végzett a szakképzés helyzetéről, amelyben kitértek a demográfiai apályra és a túlméretes iskolarendszerre, ezt viszont nem osztották meg a közvéleménnyel. Egy-két politikus túl vehemens volt, ezért is hiúsult meg néhány dolog. Kitért az újraindítandó vájárképzésre is, amelyet szerinte egy olyan iskolának akarnak adni Hevesben, ahol ez 1962-ben megszűnt és már a feltételek sem adottak. (Ez információnk szerint a lőrinci Március 15. Gimnázium)

Ezen kívül azonban Egerben és Gyöngyösön is van egy-egy iskola, ahol adottak volnának a feltételek a képzéshez. (Információink szerint a Bornemissza és a József Attila középiskolákról van szó).

Dr. Bánhidy Péter elmondta, a kamara mellett működő Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (HMFKB) szakmai keretszámokra vonatkozó javaslatának csak kis részét bírálta felül a miniszter. Törvényi lehetősége az érdekérvényesítésre nincs a kamarának. A vájárképzésről elmondta, döntés még nincs, csupán javaslat, amelyről egyeztetések, véleménykérések folynak.

Fülöp Gábor, a kamara főtitkára, a HMFKB elnöke kifejtette, készítettek egy munkaerőpiaci prognózist, s 400 OKJ-s képzést mértek föl. Ez alapján terjesztették a miniszter elé a támogatott, nem támogatott és korlátozottan támogatott szakmák jegyzékét és a 10 hiányszakmát.

Utóbbiakat elfogadta a miniszter, az egész jegyzékből pedig három szakmára vonatkozóan született eltérő határozat. Fölhívta a figyelmet arra, hogy a körülbelül 30, szakképzéssel foglalkozó Heves megyei iskola fele KLIK fenntartású, a többi egyházi, alapítványi, rendi kezelésbe tartozik, ahány, annyi kézben van. A vájárok oktatásával kapcsolatban megjegyezte, egyeztetnek a bányászati cégek képviselőivel, dr. Nagy Lajossal, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnökével, valamint a Mátrai Erőművel is.

A cél, hogy gyakorlati háttér legyen, az iskola közel legyen a gyakorlati helyhez. Először pedig a piaci igényeket kell ismerni, hogy lesz-e igény Heves megyében a mélyművelésű bányászatban járatos szakemberekre.

A szakképzéssel kapcsolatban Hám László vámosgyörki faipari vállalkozónak is volt megjegyzése. Mint mondta, az egyik KLIK-es iskolában idén szerszámot, anyagot sem vettek például az asztalosok képzéséhez. A faanyag megvásárláshoz a kamara nyújtott segítséget, az egyik általános iskolának pedig ő adott fát, hogy a technikaórán tudjanak dolgozni a gyerekek.

A technika oktatásra kitérve elmondta, elsőtől nyolcadikig kellene munkára szoktatni a gyerekeket, amelyre ez az óra adna lehetőséget. Sok gyerek úgy kerül szakiskolába, hogy fogalma sincs a munkáról és jobb híján jelentkezik valahova. Ráadásul a technika oktatása pont a pályaválasztás évében, nyolcadikban marad el. Szerinte a szakképzésben rendezni kellene a KLIK és a kamara helyzetét.

Herman István hozzáfűzte, tudomása szerint a Bornemisszában is előfordult, hogy nem volt anyag a képzéshez. Határozati javaslatot terjesztett elő a küldöttgyűlésnek, amelyben a kamara azt kéri, vizsgálja meg a kormány, hogy a szakképzés ügyét szakágazati minisztériumhoz csatolják.