Páratlan fotók a 400 millió kilométerre száguldó üstökösről

10 éves útját fejezte be szerdán délelőtt a Rosetta. A 2004. márciusában indított szondát idén januárban ébresztették fel, majd fokozatosan a 67P/Churyumov-Gerasimenko üstökös felé terelték. Magyar idő szerint ma délelőtt 11 órakor hajtotta végre azt a 6 percig tartó utolsó fékezést, mellyel stabil pályára állt - írja az Időkép.

Novemberben megkísérlik a leszállást

A Föld-Nap távolság több mint két és félszeresére lévő égitest kacsára emlékeztető alakja alaposan meglepte a kutatókat. A frissen megérkezett űrjárművet ezért először háromszög alakú pályára állítják az űrszikla körül, majd a telemetria adatokból következtetnek a gravitációs viszonyokra. Ősszel 30, majd 10 kilométeres távolságra közelítik meg égitestet, végül novemberben megkísérlik a leszállást rá.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] 5x3 kilométeres a kisbolygó, azaz a Margit-sziget kb. kétszer férne rá hosszában. Fotó: European Space Agency
[/caption]

Az addig hátralévő időben sem tétlenkednek a szakemberek, a gravitációs mező feltérképezésén túl számos új fotóra is számíthatunk a 400 millió kilométerre (jelenleg a Nyilas csillagkép felé) látható lévő szondától. A letöltés azonban nem egyszerű feladat, a kapcsolat nagyjából 60-70 kilobites, melyen a fotók letöltésén túl heti rendszerességel vezérlő parancsokat is át kell tölteni, ráadásul ezt az óriási távolságot a fény is 22 perc alatt teszi meg, egy oda-vissza üzenet így háromnegyed óráig utazik az űrben.

További érdekes adat a kisbolygóról, hogy a 3 milliárd tonnás becsült tömege mellett a felszínen a szökési sebesség mindössze 1,6 kilométer/óra. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos sétálósebesség harmadával is elég "felugrani" a felszínéről, hogy aztán soha többet ne essünk vissza rá.

A szonda több műszerét, így a leszállóegységet is részben magyarok fejlesztették. A munkában részt vett a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézete és a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéke is.