A feszültség tapintható: gumifalak kellenének az ovikba

Pétervásárán a napközi otthonos óvodában jelenleg három csoportban 71 kicsiről gondoskodnak. Dobi Istvánné, az intézmény vezetője azt mondja, hogy mivel jelentős hányaduk, közel 70 százalékuk halmozottan hátrányos helyzetű, ezért a köznevelési törvény értelmében őket mérlegelés nélkül fel kell venni. Itt egyébként évek óta az a gyakorlat, hogy a szülőket arra ösztönzik, lehetőleg minél hamarabb írassák be a gyerekeket az óvodába, mivel ott biztonságos körülmények között felügyelnek rájuk és gondoskodnak a rendszeres étkeztetésükről is.

Mivel a városban és a környékén egyre több család szegényedett el az utóbbi években, a szülőket nem kell sokat győzködni az óvoda előnyeiről. Ha beíratták gyermekeiket, akkor rendszeresen járatják is őket. Pétervásárán tehát el tudják helyezni a jelentkező ovisokat, azonban nem mindenütt ilyen jó a helyzet.

Egerben például több népszerű óvodában évek óta gond a férőhelyhiány. Már a korábbi években is előfordult, hogy egy-egy intézménybe olyan nagy volt a túljelentkezés, hogy kénytelenek voltak elutasítani a kicsiket. Idén számos óvodát felújíttatott, s lehetőség szeint bővített az önkormányzat, így a lakóhely szerinti gyerekeket mindenhova sikerült felvenni, ennek ellenére a nyolc belvárosi óvodában teljes a kihasználtság, pontosabban százhúsz százalékos. Ez azt jelenti, hogy ezekre a helyekre a felvehetőnél több gyerkőcöt írattak be – tudtuk meg Felföldiné Szabados Ágnestől, a Szivárvány úti óvoda vezetőjétől.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Egerben a Kertész úti Szivárvány óvodában (képünkön), illetve annak Széchenyi úti Katica tagóvodájában is telt házzal kezdik az idei szeptembert. FOTÓ: BENKE PÉTER
[/caption]

Tájékoztatása szerint a megyeszékhelyen működő 18 gyermekintézményben nagy kihívás előtt állnak a dolgozók, hiszen a hároméves korosztályból például nem mindegyik gyermek szobatiszta, ám erre nincsenek felkészülve az óvodák. Nincsenek pelenkázó helyek, másrészt ezek a kicsik értelemszerűen több gondoskodást igényelnek. A feszültség tehát tapintható, ám igyekeznek úrrá lenni a nehézségeken.

Szerencsére egy törvénymódosításnak köszönhetően néhány helyen valamelyest sikerült enyhíteni a problémán, méghozzá a családi napközik megnyitásával. Egerben négy-öt legálisan működő családi napköziről (csana) tudunk, ahol általában 1-4 éves korig fogadnak gyerekekek.

A Fecskefészek családi napköziben például átlagosan hét gyermek felügyeletéről tudnak gondoskodni. Szauerné Höller Tímea, az intézmény vezetője azt mondja, 2010-ben nyitottak, s azóta szinte mindig telt házzal működnek. Véleménye szerint a családi napközik azoknak a szülőknek és gyerekeiknek ajánlhatók, akik biztonságosabbnak gondolják a kislétszámú csoportokat, de olyan anyáknak is segítséget jelenthet, akik így rugalmasabban tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, akár 4 vagy 6 órás állásban is. Itt egyébként egy epilepsziás kisgyermeket is fogadtak már.

Megtudtuk azt is, hogy a csanák-nak az iskolára való felkészítés nem elsődleges feladatuk, ehhez ugyanis szakképzett óvónői irányításra van szükség. Nem véletlen, hogy a Fecskefészekben is csupán négyéves korig vállalják a felügyeletet, ugyanis Tímea bár pedagógus, ám óvónői szakképesítéssel nem rendelkezik.

Kerecsenden, illetve annak tagóvodáiban – Egerszólát, Egerszalók, Demjén – is telt házzal indulnak az intézmények. Itt a Berekerdő „anyaóvodát” néhány éve bővítették, újították fel, amire igen nagy szükség volt, hiszen ide évek óta több mint száz gyermeket íratnak be évente.

Az idevonatkozó jogszabály szerint egyébként a gyermek hároméves korától annak az esztendőnek augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben (csana) is teljesítheti, de csak abban az esetben, ha a szolgáltatást nyújtó személy rendelkezik az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel.

A szakember a feltételek meglétét hiányolja 

A Magyar Óvodapedagógia Egyesület (MÓE) szerint hazai viszonylatban legalább 20 ezer férőhely hiányzik egyenlőtlen földrajzi elosztásban. Az egyesület álláspontja szerint a családi napközik megnyitása enyhítheti, de nem nem oldja meg az óvodai férőhelyek hiányát. Fábián Katalin, a MÓE elnöke már a tövénytervezet megjelenésekor jelezte, nem kellett volna kötelezővé tenni hároméves kortól az óvodai nevelést, ha nem mindenhol vannak megteremtve az ehhez szükséges feltételek. Úgy vélte, hogy a szociális szférához tartozó csana és a közoktatáshoz tartozó óvodák között óriási különbség van mind a személyi, mind a tárgyi feltételekben. „Az óvoda ugyanis a csanával szemben nem a gyermekmegőrzést tartja feladatának, hanem az iskolára való felkészítést”.

Tudta-e?

A törvénymódosításnak köszönhetően idén szeptembertől a csanákban (családi napközik) is folyhat óvodai nevelés abban az esetben, ha szakképzett óvónő vezeti azokat. Az bizonyos, hogy az elmúlt években egyre több ilyen intézmény nyithatta meg kapuit, hiszen nemrég zárultak le azok a TÁMOP-pályázatok, amelyek célja három éven aluli gyermekek részére családi és munkahelyi napközik és egyéb, rugalmas gyermek-elhelyezési lehetőségek kialakításának a támogatása volt. A pályázatokra eredetileg 8 milliárd forint költségvetési támogatást szántak, de a nagy érdeklődésre tekintettel a forrást 10,4 milliárdra emelték.