Nem okozott nagy károkat a fagy

A hosszú hideg tél végét, és a jelentős mennyiségű hó elolvadását fokozott figyelemmel várták a gazdák, hiszen tartós volt az az időszak, amikor a fedetlen vetésterületeknek kellett a közel –20 Celsius-fokot heteken keresztül túlélni, tájékoztatta lapunkat Jakab Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei igazgatója. Február második felének enyhülése meghozta a belvizeket is. A talaj hótakaró nélkül fagyott át jelentős mélységben, így az olvadás során a mély fekvésű területeken belvíz alakult ki, főleg a megye déli részén. Jelenleg még több mint 700 hektárnyi mezőgazdasági területen van belvíz. A mostani napos, enyhe légmozgásos időjárás gyorsan kiszárítja a még átnedvesedett táblákat.
Az őszi búzavetések a korábbi évekhez képest biztatóbbak.



A tartósan hideg tél csak kisebb foltokban okozott kipusztulást, illetve a nedvességgel telített területeken, a belvízfoltok szélein termés­depresszióra lehet számítani. A felfagyást a tavaszi hengerezés orvosolja. Folyamatos a tavaszi tápanyag-utánpótlás, a legtöbb helyen már el is végezték a gazdák, csupán a vízzel telített talajokon húzódik még a befejezése. Korai növényvédelemre lesz szükség, mert a gyomok is átvészelték a telet.
A káposztarepce jelentős hátránnyal fordult a télbe, hiszen a csapadék késői beköszöntével nagyon vegyesen kelt. Általánosságban elmondható, hogy a repcetáblák – néhány kivételtől eltekintve – átteleltek, de vannak hidegebb fekvésű területek, ahol még várni kell a biztató jelekre. A tavaszi tápanyag-utánpótlás folyamatos, illetve elkezdődtek a növényvédelmi megfigyelések is. A mostani időszak kritikus a növények számára, mert egy erős lehűlés jelentős károkat okozhat.

Jakab Tamás elmondta, a tavaszi vetésű növényeink alá sikerült ősszel előkészíteni a talajt, így a lehullott csapadék jelentős részét sikerült a táblákon tartani. Ahogy a műtrágyázásokból és hengerezésekből szabadulnak fel a gépkapacitások, egyre nagyobb ütemben halad a vetések előkészítése.
Szőlőültetvényekben és gyümölcsösökben nem okozott jelentős károkat a fagyos tél. Ezek vegetációja még nem indult be, később látszanak a hatások. A szőlő esetében foltszerűen, a rosszabb növényegészségügyi állapotban lévő ültetvényekben jelentkezik elfagyás és bizonyos fajták érzékenyebbek a hidegre.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A tél nem tett nagy kárt a vetésekben Fotó: Shuttersock
[/caption]

A következő időszak kedvez a mezőgazdasági munkáknak, így időben jó kondícióba kerülhetnek a növények.
– Kielégítő a vetések állapota, nincs belvíz a földeken, és nem is várható, hogy kialakul. Száraz a föld, inkább csapadékhiány van, amennyiben nem lesz csapadék, aszály is lehet. Hiába volt nagy hó a télen, előtte teljesen száraz volt a talaj, amikor pedig lehullott a hó, nem olvadt el. A föld teljesen átfagyott, az első olvadáskor ezért is futott le hirtelen a víz. Amikor kiengedett a talaj, akkor el is nyelte a vizet – mondta Besenyei Gyula, a Besenyőtelki Agrár Zrt. elnöke.
Kiemelte, a tél nem tett nagy kárt a vetésekben, bár a növények a nagy hóborítás alatt nem nőttek, ezért kissé fejletlenebbek, mint az ilyenkor szokásos állapot. Az őszi vetésekben nem volt jellemző a kifagyás, a repcetáblák közül azok károsodtak, amelyek később keltek ki, ezért fejletlenebbek voltak. Besenyei Gyula szerint egy jó tavasszal a növények ledolgozzák a lemaradásukat.
A tavaszi munkákról elmondta, a lucernát már fogasolták, az őszi kalászosokat műtrágyázták. Zajlanak a vetés előkészítő munkái. A tervek szerint a társaság 3-400 hektáron termeszt idén napraforgót, 150–200 hektáron pedig szemes-, illetve silókukoricát.