A kaptárköveket rég ember faragta, s ma látványosság lehet

Régi terve a demjéni faluvezetésnek, hogy a környék nevezetességéhez, a kaptárkövekhez, s más látványosságokhoz olyan turista útvonalat építsenek ki, ami később kerékpárúttal is kiegészül, s bebarangolható ­rajta a vidék Demjéntől Feldebrőn át Andornaktályáig.



– A Bükk alján nagyon sok helyen van kaptárkő. Eger túloldalán Noszvaj, Szomolya, Cserépváralja részeken már kiépített túraútvonal várja a kirándulókat – fogalmazott ­Fodor Géza, Demjén polgármestere. – Andornaktálya, Demjén – ­kicsit kilóg a sorból Feldebrő, de ott az altemplomot mutathatnánk meg –, Egerszalók és Kere­csend csatlakozna e szakaszhoz. Azt szeretnénk, hogy ne csak gyalog, hanem kerékpáron is meg lehessen közelí­teni e települések helyi értékeit.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Egy jellegzetes, bár magában árválkodó kaptárkő, a „Betyárbújó lyuk” Egerszalók fölött Fotó: S. S.
[/caption]

Úgy képzeli, lehetne kapcsolódni az országos kék ­túra nyomvonalához. Megkereste a környékbeli települések ­vezetőit, akik örömmel fogadták a kezdeményezést. Felvette­ a kapcsolatot a Kaptárkő ­Természetvédelmi és Kulturális Egyesülettel is. Segít­ségükkel már a koordinátapontok is megvannak, hogy milyen részen lehet kialakítani a túraútvonalat.

Havasi Norbert, a Kaptárkő egyesület vezetője a Heol kérdésére elmondta: közös­ tervük ez az önkormányzattal, pályázati forrást keresnek rá. Kialakítottak már tanösvényt Demjénben, ami a kőfaragást mutatja be a kaptár­kövektől a kőbányászatig.

Vámosi László, Andornaktálya polgármestere szerint a százrejtekű pincét szeretnék bevonni. A helybeliek sincsenek mindig tisztában ­vele, hol található, hiszen valaki feltett a videómegosztóra egy filmet, hogy az a százrejtekű, de a kőhodály az.

– Demjén felől lehetne gyalog­ösvényen bejönni, később fejlesztenénk bicikliúttá. A kőkultúra jelentős maradványaként tudnánk ezt az értéket bemutatni – tudatta a faluvezető.

Rejtély a kaptárkő rendeltetése

A kaptárkövekről Havasi ­Norbert elmondta: Magyarországon 80-90 százalékban itt, a Bükk alján, Siroktól Kácsig találhatók, de vannak Budapest­ környékén is kisebb számban, elszórva még a Zemplénben, egy csoport ­Nógrádban. Ezek olyan természeti képződmények, amelyeket az ember megfaragott, de hogy milyen céllal, nem tudjuk pontosan. Nincs se írásos ­emlék erről, se régészeti, nem tudjuk, hogy pontosan mire használhatták. A kaptárkő szóból nem szabad kiindulni. A szomolyai lakosok nevezték kaptárkőnek, és a turistairodalomban így terjedt el. Máshol hívták köpüskőnek, vakablakos kőnek, ördögtoronynak. Méret­ben eltérőek, nem lehet azt mondani, hogy sablonnal dolgoztak volna. De mindenhol fülke a forma, amit bevágtak. Analógiák keresése vihet közelebb a válaszhoz. Legközelebb hozzánk a Balkánon,­ ­Bulgáriában vannak hasonló faragott fülkék. Egy ottani népcsoport faragta ezeket kultikus céllal. Áldozati felajánlások helye volt, ezek ­régebbiek is, mint a mieink.