Szigorítanák a gyülekezési törvényt

Elkészült a gyülekezési törvény módosításának tervezett szövege, azt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közzétette honlapján, Petrétei József szakminiszter pedig a hangsúlyozottan nem kormányálláspontot tükröző szövegről ötpárti egyeztetést kezdeményez – olvasható a minisztériumi híradásban. A jogszabály-módosítást előkészítők valóban komolyan vették munkájukat és az őszi zavargásokat vizsgáló bizottságok megállapításait: az egyes helyzeteket, tilalmakat, bejelentési és rendezési módozatokat leíró indítvány már magában terjedelmesebb, mint az 1989-ben megszületett gyülekezési törvény eredeti szövege.

A tárca – nyilvánvalóan az erőszakos események feletti kontroll igényével – egyértelművé tenné: a tüntetéseken részt vevők nem takarhatják el arcukat, és nem jelenhetnek meg felfegyverkezve. A rendezvények szervezőinek lakcímüket és postai értesítési címüket, több elérhetőségüket is közölniük kellene a hatósággal a demonstrációk bejelentésekor. A javaslat részletezi a bejelentés és annak visszaigazolásának pontos módját. Leszögezi, hogy a rendezvények legfeljebb 96 órára jelenthetők be, igaz, a szervező ugyanarra a helyszínre ez idő elteltével újabb demonstrációt jelenthet be.

Lehetetlen nem a budapesti Kossuth tér jogszabályi védelmének megerősítésére gondolni némely kitétel olvastán. Ha ugyanis a tervezetből törvény lesz, úgy a rendőrség bármilyen rendezvényt megtilthat, ha az „az Országgyűlés, a helyi képviselő testület, az Alkotmánybíróság vagy a bíróság működését súlyosan veszélyeztetné”.

A fentiekre hivatkozott tavaly ősszel a tér lezárásakor és műveleti területté nyilvánításakor Gergényi Péter budapesti rendőrkapitány – igaz, akkor még ilyen jogszabályi támogatás nélkül. A fentiek mellett a jövőben a rendezőknek kellene gondoskodniuk a közegészségügyi, a környezetvédelmi, sőt, a zajterheléssel kapcsolatos szabályok betartatásáról – az őszi Kossuth téri demonstráció kapcsán többször is felmerült a tér állapotának kérdése, a higiénés szabályok betartatásának fontossága. Ugyancsak fontos, hogy a törvény a jövőben azt is előírná: a helyszín helyreállítása, sőt, a szemét elszállítása is a szervezőkre hárulna – ez, szintén az őszi eseményeket alapul véve akár többmilliós tételt is jelenthet.

A törvényjavaslat az eddigiektől eltérően több pontban részletezi a rendezvények rendőrségi feloszlatásának körülményeit. Így például okot adhat az intézkedésre az este tíz utáni hangoskodás vagy a „közrendet sértő magatartás” is: ám hogy ez utóbbi pontosan micsoda, azt nem részletezi a jogszabály.

A gyülekezésről szóló jogszabályok újraalkotását – ha úgy tetszik: pontosítását – az őszi események után forszírozta a kormányoldal, az ellenzék egy része azonban az alkotmányos alapjog csorbításának értelmezi a szigorítást. A Fidesz például azt közölte: az egyeztetések elől nem zárkózik el, ám semmilyen szigorítással nem ért egyet, a törvény pedig lényegében úgy jó, ahogy van.

Tegnap lépett életbe az a kormányrendelet, mely megtiltja többek között a golyó- és ütésálló mellény, védősisak és mellvért utcára vitelét és ottani használatát – többek között az íjak és számszeríjak, parittyák és csúzlik mellett. A kabinet szerint minderre az uniós jogharmonizáció miatt volt szükség. Aki a fentieket nem tartja be, ötvenezer forintos bírságra számíthat.

Március 15-e előtt szélsőséges csoportok az interneten buzdították egymást az utcai harcokban való részvételre, többek között ajánlatot téve a védőfelszerelésekre és fegyverzetre is.