Egy helyben topogás Lovasberényben

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Forrás: Miniszterelnöki Hivatal
[/caption]Diplomatikusan hallgatott a miniszterelnök tegnap napirend előtti parlamenti beszámolójában arról, hogy a vasárnapi lovasberényi koalíciós egyeztetésen az egészségbiztosítás reformjának kérdésében közeledett-e egymáshoz az MSZP és az SZDSZ elképzelése. Liberális forrásunk úgy fogalmazott: „semmi új lehetőség nem merült föl”, a hosszúra nyúlt tanácskozás eredménye az, ami eddig is nyilvánvaló volt: beengedik az üzleti biztosítókat az egészségügybe.

A fő kérdés azonban, vagyis hogy mekkora tortaszeletet adjunk az egészségügyből a magánbiztosítóknak, változatlanul megválaszolatlan: a két párt álláspontja éppen itt tér el. A vegyes, „kompromisszumos” modellt – amely szerint állami biztosítóként működne tovább az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), de az alapellátásban is megjelennének a magánbiztosítók – a szocialisták elutasítják, szerintük ugyanis ezzel csorbulna a szolidaritás elve (Lovasberényben erről próbálta meggyőzni a kormányfőt a szocialisták szakértője, Orosz Éva OECD-szakértő is).

Az egyeztetést két hét múlva folytatják, a végső megállapodás határidejét pedig a szocialisták Kóka János ütemtervéhez képest egy hónappal kitolták június végére. Egyébként mind Gyurcsány Ferenc, mind Horváth Ágnes egészségügyi miniszter természetesnek nevezte, hogy a koalíciós pártok között vannak viták, mert „a legjobb megoldást akarják megtalálni”.

A miniszterelnök politikai hazugságnak nevezte, hogy az üzleti biztosítók megjelenése automatikusan hosszabb várólistát eredményez. Gyurcsány Ferenc szerint a jelenlegi, torz rendszerről alkot képet, amiről Lovasberényben szakértői anyagokból értesült: a diagnosztika és a boncolási eredmények közötti eltérés átlagosan majdnem 25 százalékos, azaz minden negyedik esetben az orvosok rosszul állapítják meg a betegséget. Kifogásolta, hogy míg a vidéki, nehéz körülmények között élő ember egészségügyi ellátására átlagosan 70 ezer forintot költ évente az egészségpénztár, addig a fővárosi páciensre a 80 ezer forintos átlagnál is többet.

„Összeomlóban az egészségügy, a reform pedig egy csőd” – jelentette ki Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője szerint a káoszra utal a néhány héttel ezelőtt két kórház között a mentőben elhunyt csongrádi beteg és a szemsérüléssel három kórházat körbejárt balassagyarmati férfi esete, a mérgezést szenvedett keceli kisfiúk kórházba szállításának körülményei. Szerinte most már az a kérdés, vissza lehet-e állítani olyan szintre az ellátást, hogy ne haljanak meg emberek.

Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője a profitérdekelt magánbiztosítók bevonása ellen, a közös szolidaritáson alapuló társadalombiztosítás mellett érvelt. Szerinte ezt nem lehet majd fenntartani, ha a legmagasabb jövedelmű, 20 százaléknyi járulékfizető átviszi pénzét a magánbiztosítókhoz.

keretes: A szlovákiai magyarok több-biztosítót javasolnak a Fidesznek
A Fidesz képviselői többször is jártak Szlovákiában, hogy a Magyar Koalíció Pártja szakértőivel egyeztessenek a több-biztosítós egészség-finanszírozási modell tapasztalatairól – mondta el a Hírszerzőnek a párt egyik szakértője. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szakértői minden alkalommal a modell bevezetésének támogatását javasolták. „Nálunk már hagyománya van a több-biztosítós modellnek, önöknél még nincs, de véleményünk szerint egy demokratikus társadalomban meg kell adni a lehetőséget az embereknek a választásra” – mondta Bastrnák Tibor orvos, az MKP egészségpolitikusa.

Szerinte megfelelő szabályozással elejét lehet venni annak, amiből a legtöbb félelem fakad: hogy az üzleti biztosítókat csak a profit érdekli, a „koncot”, a drága ellátásokat meg otthagyják az állam nyakán. Fico visszalépési szándékát az állami szisztémához egységesen elutasítja az ellenzék és a szakértők többsége is.