Speciálisak a szabályok, ha fiatalkorú az elkövető, mint annak a hevesi 14 évesnek esetében, aki unokahúgát molesztálta

– A hatályos Btk. rendelkezése értelmében hazánkban ki számít fiatalkorúnak? 

– Általános jogi értelemben kiskorúak mindazok, akik a 18. életévüket még nem töltötték be. A Btk. szerint közülük fiatalkorúak a 12 és 18 év közötti személyek. Ha egy fiatalkorú bűncselekményt követ el, úgy alkalmazhatók vele szemben a büntetőtörvényben meghatározott szankciók, de ezekre ilyenkor speciális szabályok vonatkoznak. A gyermekkor általában büntethetőséget kizáró ok, így a bűntényt megvalósító 14 év alattiakkal szemben alapvetően nem büntetőjogi jellegű, hanem egyéb – közigazgatási jellegű – gyermekvédelmi intézkedéseknek lehet helye. Ez alól kivételek az emberölés, a testi sértés, a hivatalos és közfeladatot ellátó személy, illetve annak támogatója elleni erőszak, a terrorcselekmény, a rablás, valamint a kifosztás súlyosabban minősülő esetei, amelyek miatt a tizenkettedik életévüket betöltött elkövetők is büntethetők, ha az elkövetéskor a 12. életévüket már betöltötték, és rendelkeztek a tettük következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. A büntethetőségnél mindig az elkövetéskor betöltött életkor számít, nem pedig az, hogy hány éves az elkövető a büntetés kiszabásakor. 

– A Btk. 105. szakasz második bekezdése értelmében e törvény rendelkezéseit a jogszabályban meghatározott eltérések szerint kell alkalmazni. Mely szempontok teszik ezt indokolttá? 

– Közismert, hogy a fiatalkorúak erkölcsi értékrendje, értelmi fejlettsége – egyénenként változó mértékben – még nem alakult ki teljesen, ezek ebben az életszakaszban folyamatosan fejlődnek. Az érintettek élettapasztalata is csekélyebb a felnőttekénél. Fontos, ezekhez igazodó szempont, hogy a büntetésnek vagy intézkedésnek a fiatalkorú tettes esetén elsősorban a helyes irányú fejlődést kell szolgálnia, azt, hogy a fiatal a társadalom hasznos tagjává váljon. Ezért a szankciók alkalmazásakor alapvetően a nevelést és a védelmet kell szem előtt tartani. Mindezek figyelembevételével rendelkezett úgy a jogalkotó, hogy velük szemben a felnőttkorúakra vonatkozó általános szabályokat csak a törvényben meghatározott eltérésekkel lehet alkalmazni. 

– Melyek a fiatalkorú elkövetők esetén jellemző speciális előírások? Mikor tehető ellenük intézkedés, s mikor szabható ki rájuk büntetés? 

– Először is nézzük, hogy milyen büntetések kiszabására, illetve intézkedések alkalmazására van egyáltalán lehetőség a fiatalkorúak esetében! A büntetések a következők: szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, közügyektől eltiltás és kiutasítás. Az intézkedések: javítóintézeti nevelés, jóvátételi munka, próbára bocsátás, pártfogó felügyelet és kitiltás. Mindezek – a javítóintézeti nevelés kivételével – felnőttkorúak esetében is létező szankciók ugyan, ám a fiatalkorúakra csak meghatározott eltérésekkel alkalmazhatók. Általános szabály, hogy a 14 és 18 év közötti elkövető ellen büntetést akkor kell kiszabni, ha az intézkedés alkalmazása nem lenne célravezető. Ám azzal szemben, aki a bűntény megvalósításakor a 14. életévét nem töltötte be, kizárólag intézkedés jöhet szóba. Szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy ilyen büntetést kiszabni csak indokolt esetben, akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el. 

– Mi lehet a legenyhébb, és mi a legsúlyosabb szabadságelvonással járó szankció fiatalkorú tetteseknél? 

– Speciálisak a Btk. rendelkezései a velük szemben kiszabható szabadságvesztés-büntetések esetén is. Ennek legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén egy hónap, függetlenül a törvényben egyébként szereplő büntetési tételektől, melyek minimuma – a bűntény tárgyi súlyától függően – esetenként egy, kettő, öt, vagy akár tíz év is lehet. A szankció felső határa például maximum öt év, ha az ifjú az elkövetéskor 16. életévét még nem töltötte be. A fiatalkorú nem ítélhető életfogytig tartó szabadságvesztésre. 

– Ha jogerősen szabadságvesztésre ítélik a fiatalkorút, milyen fegyintézetben kell letöltenie a büntetését? 

– Ha a bíróság szabadságvesztés-büntetésre ítéli a fiatalt, úgy azt fiatalkorúak fogházában hajtják végre, ami a felnőttekétől helyileg is elkülönült büntetés-végrehajtási intézet, a fiatalkorúak nevelését jobban előtérbe helyező úgynevezett „rezsimmel”, speciális szabályokkal. A két évet meghaladó szankció végrehajtási helye a fogházfokozattól szigorúbb fiatalkorúak börtöne. Szabadságelvonással járó intézkedésként javítóintézeti nevelés csak fiatalkorúakkal szemben szabható ki. Ezt a bíróság akkor rendeli el, ha az eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. Ennek az időtartama egytől négy esztendőig terjedhet. A bíróság azonban megállapíthatja azt, hogy a fiatalkorú a javítóintézeti nevelés felének letöltése után, bizonyos feltételek esetén, ideiglenesen elbocsátható az intézetből. Javítóintézeti nevelés nem rendelhető el a huszadik életévét már betöltött személy ellen. 

– Büntetőeljárások alapján példa is hozható a fentiekben említett szabályokra? 

– A Heves Megyei Főügyészség gyakorlatából valók a példák. A főügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat egy 18 éves fiatalkorú ellen, aki a társával 2018 tavaszán Horton összerugdosott egy férfit az utcán. A bűntény kiemelkedő tárgyi súlyú, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető az elkövetője. Mivel a tettét a fiatalkorú vádlott garázda módon, az előlük menekülő sértett sérelmére követte el a közterületen, ezért a vádhatóság vele szemben is büntetés kiszabását tartotta szükségesnek. A bíróság egyetértett az ügyészi indítvánnyal, és egy év nyolc hónap fiatalkorúak fogházára ítélte, de a büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. Másik ügyben az akkor 14 éves vádlott 2019-ben többször molesztálta hétéves unokahúgát, akinek alkalomadtán belenyúlt a pizsamanadrágjába, s erotikus cselekmények végzésére is többször rávette. A megyei főügyészség a tettest minősített szexuális erőszak bűntettével vádolta, aminek büntetési tétele öttől húsz évig terjedő szabadságvesztés. A nyomozás és a tárgyalás során feltárt nyomatékos enyhítő körülményekre is tekintettel a bíróság – az ügyészi indítvánnyal egyezően – végül próbára bocsátás és pártfogó felügyelet elrendelése intézkedéseket alkalmazott a fiú ellen a speciális rendelkezéseknek megfelelően.