Mindig a rendőrnek van igaza? A szabálysértők Hevesben csak ritkán vitatkoznak

A szomszédos vármegyében, Szomolyán élő, de heol.hu-t és a Hírlapot is rendszeresen olvasó Cs. Sándor története úgy hangzott, hogy éjfél után vezetett autójával az egri Sas úton, s áthajtva a síneken irányjelzőt is használva bekanyarodott a Spar áruház parkolójába.

–Hogyne indexeltem volna, hiszen láttam a tükörben, hogy egy rendőrautó jön mögöttem – méltatlankodott olvasónk, hiszen az irányjelző használatának elmulasztása miatt jelentették fel. A helyszínen hiába is vitatkozott a hatóság embereivel. Ügye végül átkerült Mezőkövesdre, ahol 20 ezer forintos bírságot szabtak ki rá.

Portálunk azon kérdésére, hogy a kisebb közlekedési szabálysértések bírságolásánál mi történik, ha vitatja a szabályszegő, hogy vétkezett, Soltész Bálint sajtószóvivő elmondta: alapesetben a rendőr szabálysértés észlelése esetén feljelentést tesz, vagy – jogszabály által meghatározott esetekben – helyszíni bírságot szab ki, vagy helyszíni bírság kiszabása helyett – ha a szabálysértési eljárásról szóló törvényben megállapított feltételek fennállnak – szóbeli figyelmeztetést alkalmaz.

Hozzátette azt is, hogy bizonyos szabályszegő magatartások elkövetéséhez – például biztonsági öv használatának elmulasztása – a jogalkotó közigazgatási bírság kiszabását rendeli. Abban az esetben ha a szabályszegő vitatja a jogsértést, akkor az elkövetett cselekménytől függően a rendőr szabálysértési vagy közigazgatási eljárást kezdeményez.

Felvetettük: a szabályszegés elismerése esetén nyilván tiszta a helyzet, de mi van, ha azt mondja a sofőr, hogy igenis indexelt, be volt kötve az öve, nem tartotta kézben a telefont, s lehetne folytatni.

– A megindított szabálysértési vagy közigazgatási eljárás során az eljáró hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fog döntést hozni az ügyben. Tanúkat, illetve az eljárás alá vont személyt hallgathatja meg, az ügyben keletkezett bizonyítékokat - pl. rendőri jelentés(ek), a szolgálati gépkocsiba rögzített menetrögzítő kamera felvétele – tanulmányozhatja.

Hol köt ki az ügy és milyen lépcsőfokokon, amíg jogerős döntés nem születik  – kérdeztük meg a szóvivőtől. Válasza szerint a szabálysértési eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes.

– Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, az elkövetés helye, továbbá a szabálysértés felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat. A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogást pedig az ügyben érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóság székhelye szerinti járásbíróság bírálja el.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy arányaiban milyen lehet a vétküket vitatók részesedése az összes lebukott között. Soltész Bálint szerint erre nem lehet pontos arányszámot meghatározni, ez elég változó, de a – megfelelő tájékoztatást követően – a jogsértők általában vállalják a felelősséget az elkövetett cselekményükért. Abban az esetben viszont, ha a jogsértésről képi bizonyíték is rendelkezésre áll szinte 100 százalék a beismerők aránya.

Kisebb szabálysértések bírságára vonatkozó kérdésünkre s szóvivő elmondta, hogy a helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén hetvenezer forintig terjedhet. A feljelentés alapján indult eljárásokban nem helyszíni bírságot, hanem pénzbírságot szabhatnak ki. A pénzbírság összege ötezer és háromszázezer forint között lehet.

(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Berán Dániel/Heves Megyei Hírlap)