Százezerért nézett félre a telep biztonsági őre

A Pénzcentrum idei mutatói szerint ugyan Hevesben a múlt évben csak 45 büntetőeljárást folytattak vesztegetés címén – ami a több mint 5970 vármegyebeli bűntényhez képest csekély mennyiség –, ám ez 32 százaléka, vagyis majdnem egyharmada a hazánkban összesen 137 ilyen bűncselekmény miatt folytatott büntetőjogi procedúrának. 
Ezt a jogellenes cselekedetet a hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) A korrupciós bűncselekmények című XXVII. fejezetében szabályozza. Az elkövetőik azzal okozzák a legnagyobb kárt, hogy tetteik ellentétesek a közélet tisztaságával. A tetteseik azokat titokban valósítják meg, s a céljuk valamilyen jogtalan előny nyújtása, illetve szerzése. Így a vesztegetőnek és a megvesztegetettnek egyaránt az az érdeke, hogy a deliktum ne derüljön ki. 

Még 2022 áprilisában egy Borsod megyei nő akart rávenni az egri kórházban egy orvost, hogy az édesapja halálának okáról hamis – balesetről szóló – papírokat állítson ki. Valójában a papa természetes halált halt. Kétmilliót ajánlott. Miután a doktor ezt visszautasította, négymilliót. Hiába. A vádhatóság gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta a tettét tagadó asszony ellen. 

A Btk. a vesztegetés előírásaihoz számos szakaszt nyújt. Közülük a hivatali vesztegetésről és annak elfogadásáról a közelmúltban írtunk. Ide sorolandó deliktum maga a vesztegetés, annak elfogadása, a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, illetve ennek elfogadása. Korrupciós bűntény a befolyás vásárlása, a befolyással üzérkedés s a korrupciós bűncselekmény feljelentésének az elmulasztása is. 

Négy éve vádolta meg a Heves Megyei Főügyészség egy gazdasági társaság Heves városában működő vasrészlegének műszakvezetőjét és társait, akik havonta megdézsmálták az ott tárolt betonacélkészletet. A telep biztonsági őre alkalmanként 100 ezer forintért félrenézett, amikor az üzemből elszállították a betonacélt. Egy nő biztosította a teherautót, amivel az ő jászapáti munkahelyére vitték az árut. A vádlottak egy részével szemben a vádhatóság minősített sikkasztáson túl vesztegetés, illetve annak elfogadása bűntette miatt emelt vádat, s indítványozta, hogy a bíróság – beismerésük esetén – a műszakvezető és a biztonsági őr ellen másfél, a nővel szemben egy év felfüggesztett börtönbüntetést szabjon ki. 

A Btk. 290. szakasza rendelkezik a vesztegetés bűntettéről. Az követi el, aki gazdálkodó szervezetnek vagy az annak érdekében tevékenykedő személynek jogtalan előnyt ígér vagy ad azért, hogy megszegje a kötelességét. Alapesetben három év szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a megvesztegetett a szervezetnél önálló intézkedésre jogosult, úgy a szankció egytől öt év. Kettőtől nyolc évig kerülhet rács mögé az, aki a bűntényt bűnszövetségben vagy üzletszerűen valósítja meg. 

A deliktum kétoldalú: van, aki adja, s van, aki kapja a jogtalan előnyt. Mindkettő büntetésre számíthat, ha kiderül a dolog. A Btk. 291. paragrafusa a vesztegetést elfogadók tettét szabályozza. Az felel emiatt, aki gazdálkodó szervezet részére vagy annak érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, illetve ennek ígéretét elfogadja. S annak is, aki a harmadik személy által kért, s annak adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért. A büntetése hasonló a vesztegetőével, de ha az elkövető önállóan intézkedhet, s megállapítható a bűnszövetségben való részvétele vagy az üzletszerűség, úgy öttől tíz esztendőre is fegyintézetbe juttathatja a bíróság. 

Ha a vesztegető és a vesztegetés elfogadója bejelenti a deliktumot a hatóságnak, mielőtt az annak tudomására jut, akkor ellene a szankció korlátlanul enyhíthető. Kivéve, ha bűnszervezetben követte el a bűntényt. 

Említést kell tenni arról a törvénymódosításról, amely az egészségügyben ismert hálapénzt kriminalizálta. A 290. szakasz hatodik bekezdése kifejti: büntetőeljárás indulhat vétség címén az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevővel szemben, ha az egészségügyi dolgozónak jogtalan előnyt ígér vagy ad. Már, ha nem valósul meg súlyosabb bűntény. Ezért egy év a szabadságvesztés-büntetés. S a hálapénzt elfogadó egészségügyi dolgozót is felelősségre vonhatják. Így történt tavaly ősszel egy nyíregyházi főorvos és az asszisztense esetében, akik a kórházi ellátás során a betegektől vagy hozzátartozóiktól hálapénzt fogadtak el. Ráadásul tetten is érték őket.