2021.11.14. 11:33
Bortermelői aggodalmakról, kutatási feladatokról tartottak konferenciát Verpeléten
Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a Magyar Borok Háza Alapítvány Szüret 2030: Termelői aggodalmak és kutatási feladatok, válaszok címmel konferenciát rendezett Verpeléten, a Varsányi Pincészetben.
Varsányi Lajos, Tornai Tamás, a Magyar Borok Háza Alapítvány elnöke és dr. Kocsis László
Forrás: Heves Megyei Hírlap
Fotó: Berán Dániel
– Magyarországon a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a termelők felismerték, valamit tenni kell annak érdekében, hogy a fajtahasználatunk a klímaváltozás prognosztizálható körülményei között a jövőben is megfelelő legyen a szőlőtermesztés számára – kezdte dr. Kocsis László, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszék egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora előadását. Ahogy azt hangsúlyozta, fontos, hogy tisztában kell lenni a biológiai alapokkal, hogy azok mennyiben befolyásolják az éghajlatváltozáshoz történő adaptációkat.
Hozzátette, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa létrehozott egy szakmaközi bizottságot, majd egy előkészítő munkát végzett termelői kérdőívek alapján. Meghatározták, hogy milyen fajták borszelekcióját, nemesítését és adaptációját kellene a jövőben elvégezni és ezáltal közép- vagy hosszú távon a fajtahasználatot alakítani.
– Kérdés, a szaporítóanyagot, a zöld ültetvényeket miként kell rendbe tenni ahhoz, hogy a termelés a jövőben gazdaságosan folytatható legyen az éghajlatváltozás ellenére is – mondta.
Szavai szerint a felmelegedés és a szélsőséges időjárás alapvetően változtatja meg a borászkodás körülményeit. Nagy kérdés, a bejáratott szőlőfajták hogyan reagálnak erre, illetve mit tehetnek a pincészetek és a döntéshozók a hatások mérséklése érdekében.
– Rövid távon borászati technológiával, szüretmenedzsmenttel lehet reagálni a változásokra. Közép- és hosszú távon ez viszont valószínűleg nem lesz elegendő. Megoldás lehet az alanyfajták újragondolása, vagyis amire oltjuk az európai borszőlőfajtákat – tette hozzá.
Dr. Mikóczy Nárcisz előadásában a borszőlőültetvények ösztönzésének tapasztalatairól számolt be. Az ő családja a Neszmélyi borvidéken dolgozik.
– Ahhoz, hogy a vevőinket mindig ellássuk az elvárt szőlőmennyiséggel, már napjainkban is nélkülözhetetlen az öntözés – szögezte le az elején.
A szőlő öntözésének gondolatával régóta foglalkoztak, és az elképzelést a 2016-ban kiírt vízgazdálkodási pályázat segítségével valósították meg.
– A beruházásra a tatai Látó-hegyen 2016-ban telepített 23 hektáros ültetvényünkben került sor Irsai Olivér, királyleányka, sauvignon blanc, cserszegi fűszeres és ezerjó fajtáknál, melyek egy része törzsültetvény. Öntözőrendszerünk a felszín alatt van, s két éve működik – mondta. Az eredményekről is beszélt, kifejtette, kétségbeejtő volt a júliusi jégverés, ám onnantól folyamatosan öntöztek a szüretig, s a hetvenszázalékos kár ellenére jó mennyiségű szőlőt szüreteltek le. A rendezvény végén dr. Kocsis László és Varsányi Lajos vehette át a Katona István díjat, melyet a Magyar Borok Háza Alapítvány hívott életre.