Kihívásokról, generációs különbségekről is beszéltek az egri egyetem karriernapján

– Az egyetemi évek a tudás és a készségek megszerzésének időszaka, de fontos lehetőséget biztosítani az ismerkedésre, a találkozásokra. A mai esemény azért is fontos, hogy inspirációt nyújtsunk a hallgatóknak, segítsük őket – mondta dr. Váczy Kálmán általános rektorhelyettes az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem karriernapján kedden az Egészségház utcai B épületben. Kiemelte, az egyetem képzési kínálata egyre szélesebb.

– Megjelennek a potenciális munkaadók, izgalmas találkozások helyszíne lehet a karriernap. Megismerkedhettek a munkaerő-piaci trendekkel, hasznos kompetenciákat erősíthettek – mondta a diákoknak.

Az eseményen több mint 20 cég képviseltette magát, de kerekasztal-beszélgetések és előadások is színesítették a programot. Jelen volt többek között az Agria Térségfejlesztési Nonprofit Kft., a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság, a Camp Leaders amely az egyesült államokba szervezett nyári gyerektáboraival nyújt tapasztalatszerzési lehetőséget a diákoknak, az egri óvodák, az SBS Kft. a vármegyei gyermekvédelem, a Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, az OTP, a ZF, a maklári Bosch de a Sanatmetal, vagy a NAV is. Egy portálunk által megkérdezett végzős hallgató kiemelte, habár manapság már szinte minden intézhető online, az ilyen alkalmakat fontosnak tartják barátaikkal, hiszen a személyes találkozással jó benyomást tehetnek akár jövendő munkaadóikra is. ez pedig nem kevésbé lehet beszédes, nyomhat annyit a latba mint a jó tanulmányi eredmények vagy egy szuper önéletrajz.

Az első kerekasztal beszélgetésen a pedagógus szakma kihívásairól volt szó, de beszéltek a karrierépítésről, a munkaerőpiaci trendekről, valamint a nemzetközi protokoll és a mestersége intelligencia témaköre is terítékre került. A beszélgetésen részt vett dr. Németh Zoltán osztályvezető, Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóságtól, Hollóné Bódi Katalin, a Komplex Alapprogram Országos Pedagógusképző és -továbbképző Központ igazgatója, Ballagó Zoltán, az Egri Tankerületi Központ igazgatója, Gál Judit óvodavezető valamint Balázsné Csuha Mária, a Heves Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója. A résztvevők ismertették munkahelyeiket. Ballagó Zoltán elmondta, 11 ezer diákjuk, és nagyjából 2 ezer foglalkoztatottjuk van.

– Ebből közel 1400 pedagógus, 200 nevelő és oktató munkát segítő munkatárs. Tavaly elfogadták az új pedagógus életpálya modellt bevezető törvényt. A pályakezdőknek ez jelentős lehetőségeket tartogat. Az idei béremelésen kívül még ebben az évben lesz egy emelkedés. Jövőre ezen felül további 20 százalékos emelés várható. Mi is várjuk a fiatalokat, vannak nyitott pedagógus álláshelyek. Elsősorban tanítókat keresünk, de természettudományos tantárgyakat oktató kollégákat, illetve angol nyelv és gyógypedagógiai területre is, akár utolsó éveseket is – mondta a hallgatóknak.

Gál Judit kiemelte, hogy 71 csoportban több mint 300 kollégával dolgoznak.

– A fiataloknak mi is lehetőséget tudunk adni, immár 30-40 százalékban dolgoznak nálunk. A gyakorlati idő alatt megtapasztalják nálunk a munkát, eger óvodái országosan is kiemelkedő pedagógiai programokkal dolgoznak, lehetőség van az alternatív, modern módszerekkel is megismerkedni. Sok sajátos nevelési igényű gyermek integrálódik a csoportjainkba, fontos megtanulniuk ennek a módszertanát is – ismertette. Hangsúlyozta, a 3-6 éves korosztály nevelésében elengedhetetlenül fontos a jó szakemberek alkalmazása.

Németh Zoltán kiemelte, a főegyházmegye 3 megyében van jelen, 58 önálló katolikus intézménnyel. Főként általános iskolák, de óvodát és gimnáziumot is tartanak fenn.

– Nálunk is vannak nyitott pozíciók számos településen, a honlapunkon elérhetőek. Az esélyteremtési illetményrész az alapbér 20 százaléka lehet, ez bizonyos településeken elérhető, ahol nehezebb körülmények között élnek a gyermekek. Nagyon várjuk iskoláinkba a fiatalokat, ti képviselitek az innovációt  – fogalmazott.

Balázsné Csuha Mária kiemelte, a szagszolgálat és az egyetem szoros kapcsolatot ápol.

– Mi vagyunk a köznevelés segítő intézménye gyakorlatilag minden vármegyében és a fővárosban. A legkülönbözőbb problémákkal küzdő gyermekek és szüleik fordulnak hozzánk, 0-23 korig foglalkozunk gyermekekkel, gyógytestneveléssel, korai fejlesztéssel, kiemelten tehetséges tanulók fejlesztésével is többek között. Nálunk pszichológusok, gyógypedagógusok, konduktorok dolgoznak – részletezte.

Hollóné Bódi Katalin ismertette a komplex alapprogram már nem csak a gyakorló pedagógusok továbbképzésében vesz részt, de a hallgatók között is megjelennek a képzések, ez pedig bérkiegészítést is jelenthet.

A digitális eszközök alkalmazása az oktatási munkában témájában is megosztották tapasztalataikat. Kiemelték, a generációs különbségek a nevelőtestületekben jó lehetőséget nyújtanak egymás tudásának gazdagítására. Balázsné Csuha Mária a pandémia miatti lezárást egyfajta előrevivő traumaként jellemezte szakmai szempontból, mikor is gyakorlatilag egy hét alatt meg kellett tanulni másképp végezni a munkát.

– Meg kellett tanulni például a korai fejlesztésben, a logopédiában a munkát átvinni az online térbe, de nem kiváltani a személyességet. A szakterület továbbra is erre épül, de fölfedeztünk számos olyan elemet, melyet be lehet építeni a napi munkába, időt, energiát utazást spórolva a páciensnek. Módszertani elemekkel gazdagított a járvány, ennek a beépítéséről elemzés készült – mesélte. A generációs különbségeket is erősen tapasztalják, a fiatal kollégák már mindent okoseszközzel oldanak meg, mobilon jegyzetelnek például, mely sokszor elsőre furcsa az idősebb munkatársaknak. Mint mondta, a fiatalok tudását megtanulták megbecsülni, hiszen ez is gazdagítja a munkát a csoportokban.

– A generációs különbség egy eltérő, más irányú tudást is hoz, amit egy elég jó munkahely kihasznál, kölcsönös fejlődés lehet ennek az eredménye – emelte ki.

Ballagó Zoltán azt mondta, évtizedes kérdés már az okoseszközök, „kütyük”  használata az oktatásban.

– Elképesztően gyorsan reagáltak a kollégák, mondhatni egy hétvége alatt találták ki. Persze volt olyan terület ahol könnyebb volt vagy épp nehezebb. Együttműködtek és egymást segítették a munkatársak, a fiatalok segítették az időseket akik olyan új módszereket tanultak meg amelyek gazdagították a pedagógiai munka eszköztárát. Az egész tanúsága az, hogy a digitális eszközfejlesztés mellett, de megtapasztaltuk, a személyes jelenlét nem pótolható. A helyes arányt kell megtalálni – mondta.

Gál Judit kiemelte, már óvodás korban is jellemző, hogy akár egy kikapcsolt telefon is vonzza a gyermekeket. Ösztönösen odamennek hozzá.

– Az óvodai életbe is beférkőzött a digitalizáció, nagyon fontos a kapcsolattartás szempontjából. A covid nálunk is komoly kihívás volt, segíteni próbáltuk a szülőket az online térben. Nehézség, hogy a szülő úgy érzi, ha okoseszköz a televízió leköti a gyermeket, de a gyermeket gyermeknek kell tekinteni. Nagyon fontos a természeti nevelés. A sajátos nevelési igényű gyermekek például a szabadban egészen másképpen kezelhetőek mint egy teremben. Nagyobb biztonságban érzik magukat és az önszabályozási rendszer is jobban ki tud alakulni – mondta.