HEOL

A Vidékfejlesztési Minisztérium közzétette az állatvédelmi szabályokat módosító rendelet-tervezetet. Ha a koncepció minden elemét elfogadja a kormány, jelentős változásokra készülhetnek fel az állattartók.

A 20 kiló alatti ebeknek tíz négyzetméteres helyet és négyméteres kötelet kell biztosítani, a 20 és 40 kiló közöttieknek legalább tizenöt négyzetméter és hat méteres kötél járna, az ennél nagyobbaknak pedig húsz négyzetméter és nyolc méter lenne a minimum, 2016-tól pedig egyáltalán nem szabad majd kutyát tartósan láncra verni. Az új szabályozás nem engedné meg a kutyák fülének a megkurtítását –  a farkukét igen, de csak az állat hétnapos koráig. 2013-tól a négy hónaposnál idősebb kutya már csak chippel megjelölve lesz majd tartható.

Az állatokat megpróbálnák megvédeni a tűzijátéktól és a vihartól is: a félelmet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes időtartama alatt a gazdának gondoskodnia kell az állat elszökésének megakadályozásáról, és törekednie kell a megnyugtatására.

  Az ebek megkönnyebbülhetnek, hiszen hosszú pórázra eresztjük majd „őket". Pár év múlva pedig már láncaikat is veszíthetik. FOTÓ: CZÍMER TAMÁS

A rendelkezések megtiltanák, hogy gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben tartsák. Tilos lesz továbbá festéket fecskendezni a díszhalakba azért, hogy látványosabban nézzenek ki.

Megnő a kiszabható bírságok összege

Ha elfogadja a kormány a rendelettervezetet, jelentősen megnő az állatvédelmi bírság kiszabható összege. Jelenleg a bírság 5 ezertől 150 ezer forintig terjedhet. Az új szabályozás 15 ezer forintban húzná meg az alsó határt, és különböző szorzókat rendelne a különböző vétkekhez. A rendelethez tartozó mellékletek mondanák meg, miért hányszorosát kell kifizetni a minimális 15 ezer forintnak. A legnagyobb szorzó a 10-es, ez, vagyis 150 ezres bírság jár például annak, aki állatot kínoz, vagy annak, aki az állatot elűzte, elhagyta, kitette. A bírság ugyanakkor jócskán 150 ezer forint fölé is kúszhat, ha valaki több ilyen bűnt követ el egyszerre. A minisztérium szerint az emelésre azért van szükség, mert az állatvédelmi bírság mára elveszítette visszatartó erejét.

Nem fajták szerint veszélyesek

Ma már fajta alapján nem számítanak automatikus veszélyesnek kutyák, csak a viselkedésük alapján lehet annak minősíteni egyes állatokat. A veszélyes ebek tartására új szabályokat dolgoztak ki. A veszélyes kutyákat muszáj lenne ivartalanítani, csak szájkosárral lehetne velük sétálni, a nyakörvükre pedig egy legalább öt centiméteres korongot kellene akasztani, amelynek egyik oldalán a gazda neve, címe, telefonszáma, másik oldalán pedig a „Veszélyes!" felirat szerepel. Oda, ahol a kutya él, ki kellene tenni a „Vigyázat! Veszélyes eb!" táblát, amelyen támadó ebet ábrázoló grafikát is fel kellene tüntetni. Veszélyesnek minősítési eljárást elindíthat az állatorvos is, aki köteles lesz figyelni a vizsgált kutyát ebből a szempontból is.

Most is csonkolnak

Rudas Aranka, a hatvani Kutyaszív Alapítvány vezetője szerint a tervezetben leírtakat szigorúan alkalmazni kellene. A szakember úgy véli, akinek nincs meg sem az emberi, sem az anyagi háttere, az ne tartson kutyát vagy macskát. Ugyanakkor megjegyezte: Nem az a probléma, hogy nincs jó állatvédelmi törvény, hanem az, hogy nagyon sokan nem érzi kötelezőnek a betartását. A kutyák csonkolását például jelenleg is törvény tiltja, ám mégis mindig akad állatorvos, aki ezt vállalja, akár Hatvanban is – tette hozzá.