Mit tehetnek napjainkban a modernkori rabszolgák?

„Ha nem tetszik, el lehet menni. Százan jönnek a helyedre!” – hangzik a munkaadó kérlelhetetlen mondata számos munkahelyen, amikor a munkavállaló úgy érzi, nem bírja tovább, és panasszal fordul a főnökhöz. Az okok ezerfélék lehetnek. Véget nem érő, 12-14 órás műszakok, ki nem fizetett túlórák, megalázó bánásmód, nevetségesen alacsony bérek, egyik napról a másikra megvont cafeteria juttatások.

A magyar dolgozó ilyenkor megretten és szó nélkül tovább robotol, vagy egyszerűen felmond és máshol keres munkát. Kevés magyar munkásnak, alkalmazottnak jut eszébe, akár harcolhatna is azért, hogy emberi módon bánjanak vele a munkahelyén, s ha a végletekig kizsákmányolják, akkor segítséget is kérhetne. Nemcsak a maga nevében, hanem a többi megalázott sorstársa érdekében is.

Lássuk, mit tehetnek napjainkban a modernkori rabszolgák!

A kérdés megválaszolására segítségül hívtuk dr. Krasznay Zsófiát, a LIGA Észak-magyarországi Regionális Irodájának a vezetőjét, aki Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye munkavállalóinak nyújt munkajogi segítséget, ha hozzá fordulnak.

A területi alapú érdekvédő szervezet 2013 óta működik megyénkben, s fennállása óta számos munkavállalónak nyújtott már eddig is jogi vagy egyéb segítséget, adott tanácsot. Zsófia azt mondja, a magyar munkavállalóknak meglepően kevés ismeretük van a jogaikról és a lehetőségeikről. Különösen az alacsonyan képzett emberek vannak eléggé kilátástalan helyzetben, azok, akiket a végletekig kihasználhat a munkaadójuk. A szakszervezetek érdekvédő tevékenységéről pedig még ennél is kevesebbet tudnak az érintettek. Az idősebbek homályos emlékeket őriznek sör-virslis majálisokról, SZOT-üdülőkről, a fiatalabb munkavállalók többségének pedig fogalma sincs az érdekvédelem szervezetéről, szerepéről. Legalábbis hazai viszonylatban. Nyugat-Európában egészen más a helyzet. Ott a munkaadók nem tudják megkerülni a szakszervezeteket, amelyek nagy hagyományokkal és komoly presztízzsel rendelkeznek.

Dr. Krasznay Zsófia szerint a hazai oktatási rendszer nagy hibája, hogy például ma egy kezdő szakmunkásnak fogalma sincs arról, miként kell egy tisztességes önéletrajzot összeállítani, de arról se, hogy mire számítson egy állásinterjún. Arról is kevés az ismeretük, hogyan lehet ma hatékonyan munkához jutni, esetleg a munkaviszonyt úgy megszüntetni, hogy lehetőleg ne a dolgozó húzza a rövidebbet. Sok embernek halvány gőze sincs arról, hogy mi a különbség a betegszabadság és a táppénz között... De ez csupán néhány példa, amit az irodavezető felsorol.

De mégis mit tehet az, akinek segítségre van szüksége?

– Nos, ha egy munkahelyen saját szakszervezetet szeretnének a dolgozók létrehozni, akkor bizony legalább 10 ember kell ehhez, és persze még sok minden más, bürokratikus feltételnek is meg kell felelni. Alapszabályt kell alkotni, a szervezetet be kell jegyeztetni, nyilvántartást kell vezetni, éves beszámolót készíteni stb. Ez kapásból sokakat elriaszt, éppen ezért javaslom, hogy aki ezt fontolgatja, forduljon hozzánk bizalommal. Minden ilyen dologban segítséget nyújtunk. Ha például csak 2-3-4 embert ér valamilyen munkajogi sérelem, ők is alkothatnak tagszervezeti csoportot, akiket mi örömmel képviselünk minden szükséges fórumon. Heves megyében a kéményseprőknek, a hulladékgazdálkodásban dolgozóknak, a vendéglátásban, valamint a turisztikai ágazatban dolgozóknak is sokat tudtunk segíteni az elmúlt években – említi meg a szakember.

Sokszor a munkaadó is tájékozatlan

A versenyszférában különösen nagy a nyomásgyakorlás a munkavállalókra. Kollektív szerződés hiányában sok helyen félnek a dolgozók, természetesnek veszik, hogy évek óta nem volt béremelés, nem jár cafeteria-juttatás, sok helyen napi 14-16 órát dolgoznak, pedig ez törvénytelen. Sok helyen az azonos munkakörben dolgozó nők és férfiak között még ma is óriási a bérkülönbség. Kevesen tudják, ha egy adott munkahelyen a dolgozók csak 30 százaléka törvényesen sztrájkba kezd, már komoly esélyük van arra, hogy a munkaadójuk végre érdemben tárgyaljon velük. Természetesen nem a sztrájk az első lépés, amit a dolgozók megtehetnek. Hogy mégis mi? Keressék bátran a regionális referenst: dr. Krasznay Zsófia LIGA Regionális referens, Iroda címe: 3300 Eger, Katona István 7-9. II/1., E-mail cím: [email protected], Mobil: 70/450-2951.

Barta Katalin -->