2021.04.25. 17:17
Energiaellátásban a régióké a jövő – derült ki a Mátrai Erőmű helyzetéről szervezett beszélgetésen
A Visontán épülő gázerőműre átmenetileg szükség lehet, míg nem épül megfelelő mennyiségű megújulókapacitás. A szomszédos országok kiegészíthetik egymás energiaellátását.
Szükségszerű az erőmű átalakítása, mert nem meghosszabbítható a szenes blokkok engedélye
Forrás: Heves Megyei Hírlap
Fotó: Czímer Tamás
A Mátrai Erőmű helyzetéről szervezett beszélgetést az Energiaklub. Az Energiahajó című műsorban Győri Kata, az Energiaklub szakértője, Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutatója és Hargitai Miklós, a Népszava újságírója járta körbe a Mátrai Erőmű átalakításával kapcsolatos kérdéseket.
Elsőként az került szóba, van-e realitása az új erőmű megépítésének. Győri Kata szerint az átalakítás mindenképpen esedékes, hiszen nem lehet meghosszabbítani a szenesblokkok engedélyeit, s az országnak teljesítenie kell a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett vállalásait. Felsmann Balázs és Hargitai Miklós szerint a dráguló szén-dioxid-kvóták miatt nem üzemeltethető költséghatékonyan az erőmű, már évekkel ezelőtt, magasabb áramárak mellett sem lehetett.
Felsmann szerint reális, hogy 2025-re elkészülhet az új gázerőmű, kis csúszás lehet, ha nagy lesz a kereslet a turbinákra. Megjegyezte, az MVM 900 megawattos gázos blokkfejlesztést tervez Tiszaújvárosban, az ország szempontjából mindegy, melyik lesz készen előbb. A szén pótlása a lakossági fűtésben lesz kérdéses, de jobb lenne elfelejteni a lignitet.
Fotó: Czímer Tamás / Heves Megyei Hírlap
Felsmann szerint is sok volt az irányváltás, a csehek is kiszálltak az üzletből, pedig hatékonyan működtetnek öreg erőműveket. A vége persze mindig az államra marad. A helyszín mellett szólt, hogy itt nem kell új alállomást építeni a vezetékrendszerhez, illetve a környékbeliek elfogadták, hogy itt erőmű működik. Úgy látja, magántulajdonos nem építene gázerőművet, külföldi beruházó pedig az ágazatot érintő 40 százalékos „Robin Hood-adó” miatt nem fog fejleszteni. Az elöregedő erőművek helyett viszont kell új kapacitás 2050-ig, mert ma még az energiafogyasztás nem fedezhető száz százalékban megújuló forrásokból. A gázerőmű beruházási költsége viszonylag alacsony, működtetése relatíve magas, de alapvetően a rendszer igényeit kell kielégíteni vele akkor, amikor a megújuló nem áll rendelkezésre. Várhatóan évről évre kevesebbet fog üzemelni.
Győri Kata a finanszírozásról elmondta, az uniós Modernizálási Alapból vagy a Helyreállítási Alapból próbálhatják meg finanszírozni az átállást, a Méltányos Átállást Támogató Alapból nem adnak pénzt gázerőmű építésére. Felsmann és Hargitai szerint sem lesz uniós jogi akadálya a beruházásnak, mert az MVM piaci vállalatnak számít, s a többi piaci szereplő, a naperőművesek, szélerőművesek nem tettek panaszt ellene.
Közzétette: Heol.hu –
Az energiatárolás kérdésével is foglalkoztak a beszélgetők, szerintük érdemes bele fektetni. Felsmann szerint kutatják, a hidrogén mit old meg, napon belüli vagy évszakon túli tárolásra ad lehetőséget. Az elmúlt években sok gáztározó készült hazánkban, kérdés, alkalmas-e hidrogén tárolására, illetve ez belekeverhető-e a földgázba. Hargitai és Győri is megemlítette, a megújulók közül a napenergiára alapoz az ország, a szélenergia kihasználatlan, de jogszabállyal el is lehetetlenítették újabb kapacitás építését. Felsmann úgy véli, érdemes régióban gondolkodni. Az Európai Unió az energiában is egységesül, határkeresztező kapacitások épülnek. A környező országokban van szél- és vízenergia (s vizes tárolás), nálunk pedig nagy a benapozottság, ezek kiegészítik egymást. Nem kell helyben megoldani a problémát, a régiós együttműködés természetes lenne.
Győri elmondta, kétezer ember átképzéséről, foglalkoztatásáról van szó, egy részüknek 2025 után pár évig még lesz munkája, illetve másoknak tovább, hiszen az új egységeket működtetni kell. Kérdés, mi lesz azokkal, akiket nem tudnak tovább alkalmazni, erre uniós és hazai programokat is kidolgoznak a hírek szerint. Többen nyugdíjba mennek, és közel a korhatárhoz sokakat már nem lesz értelme átképezni, ezért talán őket előnyugdíjazhatnák.
Közzétette: Heol.hu –
A későbbi évtizedek munkalehetőségére több elképzelés is szóba jöhet. Elsőként a lengyel Wałbrzych-t említette, ahol adókedvezményeket kaptak a vállalatok. Győri szerint fontos volna, hogy az új iparág ne karbonintenzív legyen. Visonta esetében fontosnak tartja, ne egy nagy munkáltatótól függjön a környék, hanem több lábon álló gazdaság épüljön. Szóba jöhetnek a megújulók is, a romániai Zsil-völgyben a szélenergiára alapoznak, az emberek közül tíz évig évente ötszázat képeznek át szélturbinák tervezésére, szerelésére, üzemeltetésére, villamos hálózaton végzendő munkára, s munkát is adnak nekik.
Hargitai nem aggódik, mert itt felsőfokú és szakképzett munkaerőről van szó, nem fog fejre állni a térség, ha leáll az erőmű. Győri szerint az ő képzettségük specifikus, nem tudnak elhelyezkedni egy-két év alatt. Felsmann hosszú távú, klaszteres megoldást javasol, olyan előnyt kell kitalálni, amivel meg tudja jeleníteni magát a térség. Hargitai inkább az ipari parkban lévő cégeknél látja a problémát, míg Felsmann szerint ezek úgy települtek oda, hogy tudták, nem lesz ott örökké szénerőmű. Győri úgy véli, a biomasszás vállalkozások fennmaradnak. Egyelőre nem tudni, lesz-e olcsó energia a betelepült cégeknek, de rájuk is kiterjed az ITM és az Erőmű gazdasági terve. Az Energiaklub felméri a környékbeli településeken, hogy érinti őket a szén kivezetése.
