MAI ÉVFORDULÓK
Február 18. ezen a napon
MAI ÉVFORDULÓK Február 18. ezen a napon
Kármán Tódor, az első helikopter megalkotója Kennedy elnöktől átvette a National Medal of Science kitüntetést. (62 éve)

Ezt az elismerést Kármán kapta meg a világon elsőként. Fehér Ház rózsakertjében történt az átadás. A nagy matematikai tehetséggel is megáldott Kármán Tódor a budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd ugyanitt tanársegéd lett Bánki Donát melett. Később a Ganz-gyárban, és az aacheni egyetemen is dolgozott. Az I. világháború idején a Bécs meletti Aerodinamikai Laboratóriumba került, ahol munkatársaival kifejlesztette az első forgószárnyas katonai repülőeszközt, a PKZ-típusú helikoptert. A háború vége után hazatért, de 1919-ben emigrált, 1933-ban pedig végleg az USA-ban telepedett le. Itt a Guggenheim-laboratóriumban rakétakutatással foglalkozott. Ballisztikai tanácsadóként szélcsatornát épített a lövedékek mozgásának tanulmáányozásához, amely a későbbi rakétatechnika alapját is képezte. Jelentős szerepe volt több nagy rakéta, az első ballisztikus rakéta és a szuperszonikus repülés új elméletének kidolgozásában, valamint a DC-repülőgépcsalád létrejöttében. Tevékenységét életében is több kitüntetéssel jutalmazták, halála után a Holdon és a Marson krátert neveztek el róla.

62 éve
1963
Megszületett Jókai Mór író, mesemondó, újságíró, szerkesztő (Névtelen vár, A lőcsei fehér asszony). (200 éve)

Komáromban született. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost. 1848 augusztusában feleségül vette Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. A szabadságharc idején követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre. Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig dolgozott. Főbb művei: Vadon virágai (elb., 1848); Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből (elb., 1850); Egy bujdosó naplója (elb., 1851); Erdély aranykora (r., 1852); Török világ Magyarországon (r., 1853); Egy magyar nábob (r., 1853-1854); Janicsárok végnapjai (r., 1854); Kárpáthy Zoltán (r., 1854); Szegény gazdagok (r., 1860); Az új földesúr (r., 1863); Politikai divatok (r., 1862-1864); Mire megvénülünk (r., 1865); Szerelem bolondjai (r., 1868-1869); A kőszívű ember fiai (r., 1869); Fekete gyémántok (r., 1870); Eppur si muove. És mégis mozog a föld (r., 1872, 1873); Az aranyember (r., 1872); A jövő század regénye (r., 1872-1874); Enyém, tied, övé (r., 1875); Az élet komédiásai (r., 1876); Egy az Isten (r., 1877); Névtelen vár (r., 1877); Rab Ráby (r., 1879); Szeretve mind a vérpadig (r., 1882); A lőcsei fehér asszony (r., 1885); A cigánybáró (r., 1885); A tengerszemű hölgy (r., 1890); Gazdag szegények (r., 1890); Sárga rózsa (r., 1893); Fráter György (r., 1893).

200 éve
1825
Megszületett Alessandro Volta olasz fizikus, akiről a "volt" mértékegységet elnevezték. (280 éve)

Teljes nevén: Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta Az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.Volta érdemeit még életében méltányolta hazája és a külföld egyaránt. A Societa Italiana, a párizsi Institut és a brit Royal Society tagjává választotta, sőt az utóbbi társulat 1794-ben Copley-éremmel jutalmazta érdemeit.

280 éve
1745
Meghalt Zrínyi Ilona grófnő, a munkácsi vár hős védője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja. (322 éve)

Első férje I. Rákóczi Ferenc volt. Második férjét, Thököly Imrét elkísérve a számkivetésbe, Nikomédiában, Törökországban hunyt el, de hamvai a kassai dómban nyugszanak.

322 éve
1703
Elkezdték nyomtatni Vizsolyban a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes, magyar nyelvre lefordított Bibliát. (436 éve)

A Károlyi-biblia (protestáns gyakorlatban: Károli-biblia) avagy vizsolyi Biblia. A fordítást Károlyi Gáspár és lelkésztársai végezték, a könyv kinyomtatásában pedig Mantskovits Bálint nyomdász segédkezett. 2015. januárjában a vizsolyi Biblia bekerült a hungarikumok közé.

436 éve
1589
Meghalt Michelangelo Buonarroti olasz szobrász, festő, építész és költő. (461 éve)

Rómában 89 éves korában halt meg. Az érett reneszánsz mestere és a barokk művészet atyja volt. Firenzében kezdte tanulmányait, I. Lorenzo de'Medici volt a mecénása, aki megismertette a kor filozófiai áramlataival. 1496-ban Rómába ment, ahol megalkotta "Pietà" című márványszobrát. Az 1501-ben befejezett szobor Máriát ábrázolja, aki karjában tartja a halott Jézust. Michelangelo esztétikai felfogását - miszerint a lélek szépsége a test szépségében nyilvánul meg - jól tükrözi, hogy Máriát és Jézust fiatalnak ábrázolta. 1501-ben Michelangelo visszatért Firenzébe, ahol Dávid-szobrán dolgozott. 1505-ben Rómába hívták, hogy megtervezze II. Gyula pápa síremlékét, de az nem valósult meg. E helyett megbízták a Sixtus-kápolna mennyezetének kifestésével. 1508-tól 1512-ig festette a bibliai jeleneteket a világ teremtésétől az angyali üdvözletig. 1515-ben elkészült a "Mózes", 1516-ban pedig a "Haldokló rabszolga" című szobra. 1517 és 1534 között Michelangelo ismét Firenzében, a Mediciek sírkápolnájában dolgozott. 1541-ben fejezte be "Utolsó ítélet" című freskójával a Sixtus-kápolnában lévő művét. 1547-től a Szent Péter-bazilika építésének irányítását vette át, amelynek kupoláját az ő tervei szerint építették.

461 éve
1564
62 éves korában szülővárosában, Eislebenben meghalt Luther Márton német teológus, a reformáció elindítója. (479 éve)

Luther, az Ágoston-rendi szerzetes, a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora 1517. október 31-én Wittenbergben közzétett 95 tézisével indította el a reformációt, amely súlyos tudati válságot okozott a nyugati kereszténységben és az egységes egyház evangélikus és katolikus egyházra szakadt. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette, III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget.

479 éve
1546
Megszületett Szent Hedvig magyar királyi hercegnő, Lengyelország királynője, az utolsó Árpád-házi leány. (651 éve)

Névváltozatok: Anjou Hedvig, Magyarországi vagy Lengyelországi Hedvig, lengyelül: Jadwiga Andegaweńska, litvánul: Jadvyga de Anjou. A Capeting–Anjou-házból származott, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya. 1382-től Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig. A nála 28 évvel idősebb pogány Jagelló Ulászló litván nagyfejedelem (a későbbi lengyel király) lett a férje, akit személyesen nem szeretett, de a Lengyel nép érdekében vállalta a házasságot. Sokat segítette a szegényeket, betegeket, nélkülözőket és sokat imádkozott. Egyetlen gyermeke Erzsébet Bonifácia királyi hercegnő szülését követően hunyt el gyermekágyi lázban 26 évesen. Halála nemcsak az Anjou-ház magyar királyi ágának, hanem az Árpád-ház leányági kihalását is jelentette.A római katolikus egyház 1997-ben szentté avatta. Szobra a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom ún. Rózsakertjének a lépcsősoránál áll, a lengyel- magyar barátság szimbólumaként Szent Kingával szemben. Az alkotást Tóth Dávid szobrászművész készítette.

651 éve
1374