A mezőgazdasági munkások felénél találtak szabálytalanságot, Hevesből is volt eset

Szeptemberben és októberben mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati vállalkozások körében célvizsgálatot tartott a munkaügyi hatóság. Az akció során összesen 930 vállalkozás foglalkoztatási gyakorlatát ellenőrizték, összesen 3 ezer 882 munkavállalót érintően. Az ellenőrzések a munkáltatók 71 százalékánál tártak fel jogsértést, a vizsgálatba vont munkavállalók 55 százalékának jogai csorbultak. A hatóság szerint ez utóbbi adat magas ugyan, de a 2018-ban tartott mezőgazdaságot érintő célvizsgálat során tapasztalt adatokhoz (61 százalék) képest valamelyest kedvezőbb.

Az ellenőrzött munkavállalók 12,7 százalékát foglalkoztatták feketén. Az élelmiszer és italgyártás ágazataiban a feketefoglalkoztatás aránya alacsonynak tekinthető, hiszen az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva 4,3 százaléka volt. A feketefoglalkoztatás nagyobb létszámot érintő feltárása leginkább a kézi munkaerővel végzett betakarításhoz köthető, a jogsértés oka figyelmetlenség, vagy szándékos nemtörődömség.

Munkabérrel összefüggő jogszabálysértések száma az idei célvizsgálat során is az országos átlaghoz képest is alacsonyabb volt. A munkaidő-nyilvántartás vezetése, illetve a munkaidő-beosztással kapcsolatos előírások figyelmen kívül hagyása az idei célvizsgálat során is sokszor előfordult a mezőgazdaságban. A szabálytalanságok elfedhetik az esetleges egyéb szabálytalanságokat is.

A mezőgazdaságban működő munkáltatók felkutatása a korábbi ellenőrzések során tapasztaltakhoz hasonlóan, az idei célvizsgálat során is komoly előkészületeket igényelt. Több éves tapasztalat, hogy a hatósági ellenőrzések ebben az ágazatban nehézségekbe ütköznek, ezért a súlyos jogsértések aránya évről-évre változó. Az idei célvizsgálat tapasztalatai aránylag pozitívabbak, de a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati nemzetgazdasági ág továbbra is folyamatos ellenőrzésre szorul.

Gyakori probléma az alkalmi munkavállalás, az, hogy kimerítik az évi keretet, majd a dolgozót ezután alkalmazzák klasszikus munkaviszonyban, de sokszor csak részmunkaidőben, ami hátrányosan érinti az embereket. Sokszor előfordult a munkaidőkeret kezdő- és végpont nélküli alkalmazása, a munkaidő-beosztás írásban való rögzítésének hiánya. Pozitívumként könyvelte el a hatóság, hogy legalább a béreket többnyire rendesen kifizették a munkavállalóknak. Sok esetben azonban a szerződésekben minimálbér, vagy garantált bérminimum szerepelt, ezen felül azonban zsebbe is fizettek a munkaadók.

A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy a jogsértések miatt előreláthatóan 148 esetben szabnak ki munkaügyi bírságot, továbbá 179 esetben intézkedésre kötelezik a munkáltatót. Egyéb, szabálytalanságot megállapító határozatból 385-öt állítanak ki. Az ellenőrzések során csak egy olyan eset volt, amikor harmadik országbeli dolgozót alkalmaztak szabálytalan módon.

A hatóság egy Heves vármegyei példát is említ az esetek között. Eszerint szeptember 20-án a rendőrséggel és a vámhatósággal közösen foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzést folytattak le egy gyümölcsöskertben. A helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az őstermelő foglalkoztató az ellenőrzés napján 111 főt foglalkoztatott egyszerűsített jogviszony keretében, mezőgazdasági segédmunkás munkakörben, mely során a munkavállalók almát és körtét szedtek. Nevezett munkavállalók jogviszonyai rendezettek voltak, az adóhatóságnak történt bejelentéseket a foglalkoztató az érintett munkanapról teljes körűen, a helyszíni akció előtt teljesítette. Az ellenőrzés helyén tartózkodott a foglalkoztató képviselője, akit ügyfélként hallgattak meg. Az ellenőrzéskor megállapították, hogy a foglalkoztató a 111 munkavállaló aznapi munkaidejéről nyilvántartást bemutatni nem tudott az ellenőröknek, ugyanis a nyilatkozat alapján azt a foglalkoztató székhelyén tárolták.

(Főoldali képünk illusztráció Fotó: Cseh Gábor/Vas Népe)