Vészfékezett egy utas, hogy le tudjon szállni a vonatról Füzesabonyban: a MÁV vizsgálja az esetet

Megkérdeztük a MÁV-ot, hogyan történhetett meg mindez.
– Szerda délután járműhiba miatt a Füzesabonyba tartó 5135-ös számú személyvonat nem közlekedett. A Miskolcról Füzesabonyba utazók gyorsabb eljutása érdekében a forgalomirányítás a következő, Kassáról Budapestre tartó Hernád InterCity füzesabonyi megállításáról rendelkezett. A vonat azonban nem lassított az állomáson, ezért az utasok meghúzták a vészféket. A szerelvény még Füzesabony állomás területén, de a peronoktól már körülbelül 300 méterre állt meg. Ezután több kocsiban az ajtókat kinyitották, és a vonatkísérő személyzet többszöri, nyomatékos kérése ellenére, saját felelősségre elkezdtek leszállni a vonatról. Végül a jegyvizsgálók a harminc érintett utast biztonságosan visszakísérték a peronhoz. Az eset miatt a vasúttársaság vizsgálatot indított – taglalta a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága válaszában.

Az esettel kapcsolatban kíváncsiak voltunk arra, hogyan s mikor lehet használni a vészféket. A MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának információi alapján a vészféket csak veszélyhelyzet észlelésekor szabad meghúzni. Ilyen szituációnak minősülhet például, ha egy utas rosszul lesz, az utasok azt észlelik, hogy tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot vittek fel a vonatra, valaki kiugrik a vonatból, valaki mások életét vagy testi biztonságot veszélyezteti a vonaton, súlyos garázdaság, rongálás történik – például bedobják kővel az ablakot –, illetve, ha füstöl, lángol az egyik kocsi, legyen az ok akár gyújtogatás vagy meghibásodás.

Amennyiben valaki meghúzza a vészféket, a maximális, normál üzemi körülmények között nem használt fékezőerő alakul ki, mely a szokásosnál nagyobb lassulást idéz elő. Ez az utasok egyensúlyának elvesztéséhez és a nem megfelelően elhelyezett csomagok elmozdulásához, leeséséhez vezethet, ami sérülések veszélyét hordozza magában. A vészfék meghúzása továbbá a jármű kerekeinek megcsúszásához, úgynevezett laposodásához vezethet, ami miatt a kereket javítani kell, tehát az adott személyszállító kocsi átmenetileg kikerülhet a forgalomból.

A vészfék meghúzása tehát negatív következményekkel járhat, ezért is fontos, hogy azt az utas csak alapos indokkal tegye meg. Az említett veszélyhelyzetek kialakulásakor, ha más megoldás nem áll rendelkezésre, és a vonat személyzete sem érhető el, meg kell húzni a vészféket. Fontos tudni azonban, hogy hídon vagy alagútban ezt nem szabad megtenni, mert az az alapindoknál balesetveszélyesebb szituációt idézhet elő.

Ha egy utas a vasút hibájából nem tudott leszállni a vonatról – például nem nyílt ki az ajtó –, a vészfék segítségével, pótdíj megfizetése nélkül oldhatja meg a problémát. Fontos azonban, hogy lehetőség szerint az akarata ellenére a vonaton maradó utas mielőbb lépjen kapcsolatba a személyzettel, hogy közösen megtalálják az utas számára legkedvezőbb megoldást, a vészfék meghúzása ne legyen automatikus.

A MÁV munkatársai igyekeznek elkerülni a hasonló szituációk kialakulását a járművek rendszeres műszaki ellenőrzése által, melynek keretében fokozott figyelmet fordítanak a járművek ajtajának működésére, emellett azonban arra is szeretnék felhívni az utasok figyelmét, hogy mindenképpen várják meg, amíg a vonat megáll, ugyanis egyes kocsitípusok ajtajai kizárólag akkor nyílnak ki. A mozgó vonat ajtajának kinyitása egyébként is balesetveszélyes, csakúgy, mint ahogy veszélyes és tilos a mozgó vonatra való fel- és leszállás is.

Annak, aki a vészféket kényszerítő ok nélkül hozza működésbe, vagy rendellenes magatartásával annak működésbe hozatalára vagy a vonat megállítására okot szolgáltat, 8000 forint pótdíjat kell fizetnie. Az az eset, mikor az utas például elalszik, vagy későn jut eszébe, hogy leszálljon, és ezért húzza meg a vészféket, szintén pótdíj kiszabására ad okot.