Hajdani vezetőjüket gyászolják az Egri Lendület női labdarúgói

„A csend mondja neked, nem vagy egyedül” – énekli Cliff Richard a Néhány ember (Some people) című számában. A búcsú kimondhatatlanul fájó. Hangtalan szavak ülnek torkunkban, könnyekbe burkolva, amelyet a gyász hatalma tart fogságában. Sorsod kapuja itt a földön becsukódott. Hiába volt benned, egész életedben erős vágy és akarat az élet igenlésére, a halál most erősebb volt. Sosem tudjuk elfelejteni a csapatnak nyújtott gondoskodásodat, az életszeretetedet, a jókedvedet és segítőkészségedet, amivel mindenkire, mindig nagy hatást gyakoroltál. Mert, ha valaki csak annyit tesz élete során, hogy örömet okoz másoknak, becsempész egy kis napsugarat mások életébe, hogy azok ezáltal sokkal boldogabbak legyenek, barátokat gyűjt otthon és a munkahelyén egyaránt, már nem élt hiába. Rólad pedig mindezt elmondhatjuk.

Ki is volt Balázs József? Az egri kórház pénzügyi osztályának vezetője, főkönyvelője. Az Egri Lendület csapatának szakosztályvezetője, aki 1970-ben a kórház ápolónőiből, megalakította a női focicsapatot, amelyet pályára küldött az egri városi stadion füves játékterén a színésznők ellen. Ez volt az akkori SZÚR (Színészek Újságírók Rangadója). A lányok, asszonyok hatalmas sikert arattak. Ezen felbuzdulva a csapatot Egri Lendület néven benevezte a városi kispályás bajnokságba. A csapat 1982-ben megnyerte a Magyar Ifjúság-kupát, amelynek jutalmaként a gárda két hétre Spanyolországba utazhatott a labdarúgó-világbajnokságra. Ez a siker őt csak vitte, hajtotta előre és nagyot álmodott. 1983 őszén benevezte a Lendületet az országos nagypályás labdarúgó-bajnokságba. Erős kézzel, elvárásokkal irányította a csapatot, aminek mindig megvolt az eredménye. 

Kitartásának köszönhetően jutottak el hölgyek Pulába, Leobenbe, Luganóba, Milánóba, Velencébe, Nyugat-Berlinbe, Nürnbergbe, Celjébe és még sorolhatnánk a helyszíneket. Ugyanakkor nemcsak külföldre vitte a lányokat, hanem Egerben is számos nemzetközi tornát szervezett. Ezeknek hatalmas visszhangja volt, egytől-egyig jól sikerültek. Nincs az a szó, amivel a csapat tagjai kitudnák fejezni hálájukat, mindazért, amit tett, biztosított számunkra. 
Ha te nem harcoltál volna a csapatért, értünk, mi most szegényebbek lennénk, mindazokkal az élményekkel, amit veled együtt átéltünk, egy-egy torna, vagy a bajnoki mérkőzések során. Köszönjük, hogy mindvégig velünk voltál jóban-rosszban egyaránt. Emléked szívünkben őrizzük, nyugodj békében!