Harminc éve Voyager

[caption id="" align="alignleft" width="250"] A Voyager-1 szonda Forrás: NASA
[/caption]Harminc évvel ezelőtt, 1977 szeptember 5-én startolt a Voyager-1 a floridai Cape Canaveral űrkikötőből, hogy a 16nappal korábban indított Voyager-2-őt megelőzve, két évvel később, 1979-ben érje el a Jupitert.

A szonda küldte az első nagyfelbontású felvételeket a gázóriás légköréről, fotóin mutatták ki először a Jupiter gyűrűjét. Az emberiség egyik első csillagközi követe ezután a Szaturnuszt látogatta meg, amelynek gravitációja kilendítette a Naprendszer pályasíkjából, így jelenleg is a csillagközi űr irányába tart.

A Voyager–2 az amerikai Voyager-program második űrszondája. Ez volt az első űrszonda, amely meglátogatta az Uránuszt és a Neptunuszt. Jelenleg az egyik legtávolabb lévő űreszköz a Földtől. Pályája a Galaxisunk középpontja felé viszi.

Az Uránusz és a Neptunusz vizsgálatát a kiterjesztett küldetés keretében végezte. A Voyager–2 volt a NASA egyik legsikeresebb bolygókutató szondája. Több ezer felvételt készített, és több, addig ismeretlen holdat ill. gyűrűt fedezett fel. a megközelített bolygók körül.

Mindkét szonda vizsgálta a bolygók légkörének összetételét, szerkezetét, dinamikáját; a bolygók holdjainak morfológiáját, geológiáját; meghatározták az égitestek tömegét, alakját, méretét, adatokat gyűjtöttek a mágneses terekről, a részecske és plazma eloszlásról. A szondák építése, indítása és bolygókutató küldetése 875 millió dollárba került, a csillagközi repülési program első két éve 30 millió dollárba.

[caption id="" align="alignright" width="200"] Úton az emberiség üzenete Forrás: NASA
[/caption]Az eredeti elképzelések szerint még egy kettős indítást terveztek a Jupiterhez, a Szaturnuszhoz és a Plútóhoz 1976–77-ben, és újabb kettős indítást a Jupiterhez, az Uránuszhoz és a Neptunuszhoz 1979-ben. A Voyager–2 sebessége 3.13 csillagászati egység/év (azaz kb. 54 000 km/h), távolsága a Földtől (2004) meghaladja a 12 milliárd km-t.

A két Voyager szonda a Naprendszer külső részén folytatja a bolygóközi tér és a hélioszféra kutatását. A küldetésnek ez a része 2020-ig tart, amíg a szondák rádióizotópos generátorainak energiája ki nem fogy.

Mivel mindkét szonda néhány évezred múltán szomszédos csillagrendszereket ér el, így készítőik arra is gondoltak, hogy egy másik értelmes faj is rájuk bukkanhat. Ezért a Voyagerek fedélzetén elhelyeztek egy-egy aranyplakettet, rajtuk az emberiség 54 nyelven küldött (így magyarul is) jókívánságaival, valaimt a Föld és a Naprendszer helyzetével.