2008.04.13. 10:05
Magyar siker a Wikipédián
Egy csapásra világhíres lett a nyugdíjas szegedi könyvtárosnő, aki a Wikipédia szabad internetes enciklopédia tízmilliomodik szócikkét írta meg. Pedig Pataki Mártára már a férje is rászólt, hogy sokat ül a számítógép előtt.
[caption id="" align="alignright" width="260"]
Pataki Márta rajong az angolszáz és az európai kultúráért a festészetért, a modern technológiáért, de érdekeli az irodalom és a vasútközlekedés is
[/caption]Mérföldkövéhez érkezett a világ legnagyobb internetes lexikonja, a Wikipédia. A napokban született meg ugyanis a tízmilliomodik szócikke. Külön öröm, hogy a szabad enciklopédia jubileumi bejegyzése magyar volt. Egy szegeden élő nyugdíjas könyvtáros, Pataki Márta írta a cikket Nicholas Hilliard angol miniatúrafestő életéről és munkásságáról.
Az 1943-ban született művelődéstörténész nyugdíjazása után, 2007 elején csatlakozott a közösségi lexikon magyar változatának nagyjából 300 fős önkéntes szerkesztőgárdájához. Azóta több- tucatnyi szócikket írt már, és ezernél is többnek a szerkesztésében működött közre. Március 27-én, magyar idő szerint hajnali 1 óra 7 perckor töltötte fel otthoni számítógépéről azt a szócikket, amelyről kiderült, hogy a teljes Wikipédia tízmilliomodik bejegyzése. A hír pár nap alatt bejárta az egész világsajtót, az összes nagyobb televízió, újság honlapja beszámolt az eseményről. Azt is mindenhol megemlítették, hogy a „történelmi” anyagot magyar ember készítette.
Maga a Wikipédia oldal 2001 januárjában jött létre bárki által szabadon írható, szerkeszthető és használható internetes enciklopédia formájában. Bár eleinte csak angol szócikkek jelentek meg rajta, mára 250 különböző nyelvű – köztük magyar – változata létezik. A Wikipédia tágra nyitottságának azonban vannak hátrányai is. Sokan megkérdőjelezik a pontosságát és a hitelességét, főleg a nagy szaktudást, elmélyült ismereteket igénylő témák esetében. De a szerkesztetlenség, az objektivitás hiánya és a tartalmi hiányosságok miatt is számos kritika éri a szabad enciklopédiát. Egyes kutatások szerint viszont használhatóbb a Wikipédia a nagy hagyományú nyomtatott enciklopédiáknál. A német tanulmány, amely 50 wikipédiás bejegyzést hasonlított össze a Brockhaus enciklopédia szócikkeivel, megállapította, hogy a webes lexikon jóval pontosabb, napra készebb és teljesebb cikkeket tartalmazott.
Pataki Mártát motiválja, hogy megoszthatja másokkal a tudását
– Mennyiben változtatta meg az életét az a bizonyos 10 milliomodik szócikk?– A feje tetejére állt körülöttem a világ, hiszen gyakorlatilag világhírű lettem – mondta Pataki Márta. – Mongóliától Amerikáig gratuláló levelek százait kapom a világ különböző pontjairól, és naponta adom az interjúkat az újságíróknak. Ez elég nagy váltás eddig megszokott nyugdíjas hétköznapjaimhoz képest.
– Hogyan lett önből internetes enciklopédia-szerkesztő?
– Azt is mondhatnám, hogy van egy talicskányi diplomám, amit a nyugdíjam után is hasznosítani akartam. Erre pedig a Wikipédia az ideális hely. Itt rendkívül változatos témákban merülhetek el, kutatgathatok kedvemre, a tudásomat pedig megoszthatom másokkal, ami hihetetlenül motivál.
– Mennyi időt tölt ezzel?
– Amennyit csak tudok. Mindennap órákat ülök a számítógép előtt, szinte a Wikipédián élek. Már a férjem is szóvá tette élcelődve, hogy vele is foglalkozhatnék legalább annyit, mint a szócikkek írásával. Egyébként rendkívül jó a magyar wikipédiások közössége, segítjük egymás munkáját.
– Milyen témákról ír szívesen?
– Rajongok az angolszáz és az európai kultúráért, a festészetért, a modern technológiáért, de érdekel az irodalom vagy például a vasútközlekedés is. Sokrétű az érdeklődési köröm, tán ezért is lettem könyvtáros.
– A feje tetejére állt körülöttem a világ, hiszen gyakorlatilag világhírű lettem – mondta Pataki Márta. – Mongóliától Amerikáig gratuláló levelek százait kapom a világ különböző pontjairól, és naponta adom az interjúkat az újságíróknak. Ez elég nagy váltás eddig megszokott nyugdíjas hétköznapjaimhoz képest.
– Hogyan lett önből internetes enciklopédia-szerkesztő?
– Azt is mondhatnám, hogy van egy talicskányi diplomám, amit a nyugdíjam után is hasznosítani akartam. Erre pedig a Wikipédia az ideális hely. Itt rendkívül változatos témákban merülhetek el, kutatgathatok kedvemre, a tudásomat pedig megoszthatom másokkal, ami hihetetlenül motivál.
– Mennyi időt tölt ezzel?
– Amennyit csak tudok. Mindennap órákat ülök a számítógép előtt, szinte a Wikipédián élek. Már a férjem is szóvá tette élcelődve, hogy vele is foglalkozhatnék legalább annyit, mint a szócikkek írásával. Egyébként rendkívül jó a magyar wikipédiások közössége, segítjük egymás munkáját.
– Milyen témákról ír szívesen?
– Rajongok az angolszáz és az európai kultúráért, a festészetért, a modern technológiáért, de érdekel az irodalom vagy például a vasútközlekedés is. Sokrétű az érdeklődési köröm, tán ezért is lettem könyvtáros. -->
