Hírek

2008.06.19. 09:46

Könyv a Mindszenty-perről

Mindszenty József hercegprímás az negyvenes évek végén megrendezett koncepciós perének, valamint az amerikai követségen töltött éveinek legújabb kutatási eredményeit dokumentálja Zinner Tibor és Somorjai Ádám ősszel megjelenő kötete és CD-lemeze.

MTI

Zinner Tibor jogtörténész, a Legfelsőbb Bíróság tudományos kabinetjének vezetője az MTI-nek elmondta: a Majd, halálra ítélve című, csaknem 1.400 oldalas dokumentumkötetben az eddig megjelent  iratokon kívül megtalálhatók a Mindszenty és társai elleni eljárás korábban kellőképp fel nem tárt részei is. A kötet szerzői az egykori államvédelem, a kommunista párt, a kormányzat és az igazságszolgáltatás iratanyagát megidézve bizonyítják be, hogy tulajdonképpen mi is történt 1945-1949 között. A kutatás során - ellentétben az eddigi ismeretekkel - nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet állambiztonsági szervek őrizetében lévő Ujszászy Istvánon keresztül a Szovjetunió is befolyásolta a hercegprímás ügyét. Ujszászy a második világháború alatt, 1942-től az Államvédelmi Központ (ÁVK) vezetője volt, s a posztjának köszönhetően megszerzett információit előbb a szovjet, majd pedig a magyar titkosrendőrök is hasznosították.

Zinner Tibor szerint az 1950-es években a Mindszenty-per a magyar társadalom jelentékeny részének meghurcolásához biztosított teret. Az esztergomi házkutatások során lefoglalt iratokon szereplő személyek, és mindazok, akik a hercegprímás levelezőivel bármilyen kapcsolatot ápoltak, a politikai elit és kiszolgálói számára ellenséggé váltak, ekképp alakult ki a meghurcolt főpap és társai ügyéből a törvénysértő, tömeges számonkérés lehetősége. Ennek nagyságrendjét érzékelteti, hogy - amint a Nagy Imre kormányfő számára 1954 októberében készült jelentésben is olvasható - a potenciális ellenség, a nyilvántartottak száma ekkor már elérte a másfél millió főt.

Már Mindszenty József letartóztatását (1948. december 26.) megelőzően, november közepétől megkezdődtek a kihallgatások, majd a többszöri házkutatás során három-négyévi iratanyagot, a hercegprímás teljes levelezését elhurcolták az államvédelmisek. A kényszerhelyzet nem kerülte el a magyar püspöki kart sem. Zakar András, a hercegprímás titkára rájuk nézve is terhelő vallomást tett deviza bűncselekmények elkövetése miatt, ami akkoriban halálbüntetéssel volt sújtható. A kalocsai érseket, a székesfehérvári és váci megyéspüspököt, valamint a hajdúdorogi görög katolikus püspököt meggyanúsították, jegyzőkönyveket írattak velük alá. A római katolikus egyházi első embereinek így a halálbüntetés árnyékában kellett szószékre lépniük, tevékenységüket folytatni - hangsúlyozta Zinner Tibor.

A dokumentumok alapján egyértelműen, minden kétséget kizáróan bizonyíthatóvá vált, hogy Mindszenty mindkét ítéletének mértékét az MDP, a Magyar Dolgozók Pártja vezetői állapították meg, a népbíróság - valójában - szó szerint ítéletet hirdetett, csak épp nem a sajátját. A népügyész vádbeszédéhez Rákosi részletes kommentárt fűzött, három ún. sajtcédulán, cetlin. Ezek 60 éve a bűnper iratanyagának részét képezték, most mindenki láthatja majd a CD-n, hogy mi volt a teljhatalmú diktátor véleménye - hívta fel a figyelmet Zinner Tibor. Mindszenty Józsefet (1892-1975) magyar katonák szabadították ki a fogságból 1956. október 30-án. A szovjet csapatok támadása után, november 4-én az amerikai követségen kért menedéket, és itt tartózkodott egészen 1971. szeptember 28-ig.

A kötet társszerzője, a Szent Benedek-rendi Somorjai Ádám egyrészt az 1990-es években angol nyelven megjelent, másrészt a most először publikált követségi dokumentumok alapján arra keresett választ, hogy Mindszenty József miért maradt másfél évtizedig az amerikai követségen, s hogyan képzelte el a saját szerepét és az ország jövőjét. A követségen számtalan feljegyzés, emlékeztető maradt fenn: a hercegprímás leveleket írt az amerikai elnököknek, a külügyminisztereknek, a pápáknak, a bíboros államtitkároknak, leveleket kapott magyar és amerikai diplomatáktól. A Szentszék megbízásából több alkalommal felkereste Franz König bécsi bíboros, a vele folytatott beszélgetésekről is feljegyzések készültek.

Somorjai Ádám megjegyezte: a dokumentumokból az derül ki, hogy a 25 éves elzártság feltehetően egy "vágygondolkodást" alakított ki Mindszenty József személyiségében, aki saját magát 56-os szabadsághősnek és a nemzet első számú vezetőjének tartotta. Úgy vélte, a rendszer illegitim, mert nem illik bele az ősi magyar alkotmányba. Úgy gondolta, ha ismét kitörne a forradalom, Magyarország hercegprímásaként - hiszen nincsen király, nincsen nádor, és nincs kormányzó - az ő közjogi feladata lenne, hogy a parlamentben kinevezze az új, magyar független kormányt.

A könyv utolsó fejezetében olvasható az 1989-es perújítási nyomozás erőteljes forráskritikával illetett, széleskörűen dokumentált elemzése: annak bemutatása, hogy hogyan "húzták el" az ügyet, hogy Mindszenty Józsefet és társait csak az úgynevezett semmisségi törvény alapján rehabilitálják, és ne legyen olyan "kirakatperük", mint amilyen a Nagy Imre és társai ügyében zajló per volt 1989. július 6-án - jelentette ki Zinner Tibor.

Ezek is érdekelhetik