Halál a munkahelyeken

Tisztázatlan körülmények között egymásnak csapódott a visontai 3-as számú bányaterületen a két munkagép, a kotrógép egysze­rűen maga alá gyűrte a másikat, amelynek a 64 éves vezetője meghalt. Ezt állapította meg a katasztrófavédelmi és a rendőrségi szakemberek helyszíni vizsgálata, s az ügyben a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt indult nyomozás.

– Nem ritkák sajnos megyénkben a halálos munkahelyi balesetek – közölte lapunkkal dr. Konkoly Thege László címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész. – Több más esetben is nyomoznak. Markaz külterületén például fakitermelés közben szenvedett egy dolgozó olyan fejsérülést, amibe a kórházba szállítása után belehalt. Egy sírköves telephelyén a leboruló márványlap ütött agyon egy munkást. Súlyos sebesülések is előfordulnak, egy megye­beli régi gumiüzemben ketten szorultak ápolásra.
 

 
A sajtószóvivő arról is tájékoztatást adott, hogy a Büntető Törvénykönyv megfelelő rendelkezése alapjában véve gondatlan vétségként kezeli a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést, amiért alapesetben egy esztendeig terjedő szabadságvesztés-büntetés szabható ki. Három évre kerülhet rács mögé a vádlott, ha a bűntény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz. Egytől öt évig alkalmazható a szankció, ha a bűncselekmény más halálával jár, s 2–8 év a büntetési tétel, ha kettőnél több ember veszti életét, illetve halálos tömegszerencsétlenség következik be a vádlott tette nyomán.

– Az követi el ezt a bűncselekményt – folytatta a szakember –, aki megszegi a foglalkozási szabályokat, s ezzel más vagy mások életét, testi épségét, egészségét gondatlanságból közvetlenül veszélyezteti, netán másnak sérülést, illetve halált okoz. Ha a tettes nem gondatlanul, hanem szándékosan idézi elő munkahelyen dolgozva a közvetlen veszélyt, akkor már bűntett miatt kell felelnie, s a büntetés 5–10 év szabadságvesztés lehet.

Megesik ugyanakkor, hogy a büntetőeljárást ilyen típusú ügyben végül megszüntetik bizonyítottság hiányában. Ez akkor történik, ha a rendelkezésre álló adatokból kellő bizonyossággal nem dönthető el, hogy az egyes szakmai szabályokat megszegő ember magatartása vezetett-e – akár gondatlan, akár szándékos formában – a baleset sajnálatos eredményéhez.

Nem árt tudni ugyanis, hogy a munkavédelmi szabályok megszegése önmagában nem bűncselekmény, ezen szabályszegés miatt vádemelésre nem kerül sor, az ilyen „szimpla” jogsértés esetén az illetékes közigazgatási (munkavédelmi) hatóság jár el. Például nem bűntény, ha egy építkezésen a vállalkozó nem biztosít védőfelszerelést – mondjuk védősisakot – a munkásoknak, de az már igen, ha emiatt valamelyikük testi épsége közvetlen veszélybe kerül, vagy az illető súlyos, netán halálos sérülést szenved.
 
[caption id="" align="alignleft" width="650"] Sok mindentől függ, bűntényért felel-e munkabaleset miatt bárki. Képünk illusztráció Fotó: Cz. T.
[/caption]
 
– Bebizonyítottság hiányában szüntették meg a nyomozást nemrég egy gyöngyösi kovácsolóüzemben 2012-ben előfordult halálos munkahelyi baleset miatti eljárásban – említett konkrét példát dr. Konkoly Thege László.

– A megyében lévő üzemcsarnokban elhelyezett készkovácsoló gép megszorult excentertengelyét egy német cég munkatársainak segítségével akarták kiszerelni, de a hidraulikus munkahengerekkel nem sikerült azt kihúzni. A külföldi vállalkozás képviselője amellett döntött, hogy a tengelyt targoncával löketi ki a helyéről úgy, hogy a kovácsológép szemközti oldalán várakozó másik targonca villája fogja majd fel a kieső alkatrészt. Ám a művelet balul sikerült, a tengely ráesett az utóbbi targonca vezetőjére, aki a kilökéskor – ismeretlen okból – nem a munkagépének fülkéjében, hanem éppen a leeső tengely alatt, a villák közelében tartózkodott.

A német munkavezető ellen indult büntetőjogi procedúra. Szakértőket rendeltek ki, számos tanút hallgattak meg. A magyar hatóságok jogsegély keretében a német bűnüldöző szervekhez is fordultak. Ám a bizonyítás lefolytatás után sem lehetett a vádemeléshez elégséges bizonyossággal megállapítani, hogy a tengely eltávolításához nem megfelelő módszert választó gyanúsított döntése, a tengely szabálytalan kilöketése állt volna közvetlen ok-okozati összefüggésben a sértett halálával. A targoncavezető ugyanis feltehetően saját elhatározásából ment abba a veszélyzónába, a kivetülő tengely alá, ami a saját felelősségének kérdését veti fel. Ha a sértett a vezetőfülkében marad, valószínűleg nem sérült volna meg, a tengely szabálytalan eltávolítása ellenére sem.