Ország-világ

2021.10.05. 06:21

Semmi jóra sem számíthatnának a családok a baloldaltól

Szinte teljesen eltűnt a családpolitika a baloldal kommunikációjából. A hagyományos támogatások helyett az LMBTQ-jogokról beszélnek inkább. Az egyetlen kézzelfogható javaslat a családi pótlék emeléséről szól. Mire számíthatnak a korábbi tapasztalatok és megnyilatkozások alapján a családok, vajon miért nem beszél arról a baloldal, hogy mi várna a családokra, ha hatalomra kerülnének?

Amióta elrajtolt az előválasztásnak nevezett belső baloldali háziverseny, azóta szinte teljesen visszaszorult a miniszterelnökjelölt-jelöltek kommunikációjában a családpolitika. Az Orbán-kormányban ezzel szemben egy éve már miniszterként felel Novák Katalin a területért, az otthonteremtési támogatások folyamatos bővítése mellett januártól például a 25 éven aluli munkavállalók személyi jövedelemadóját törli el a kabinet. A családtámogatások rendszere évről évre erősödik, a fiatal párok babaváró támogatásra jogosultak, a nagycsaládoknak pedig az autóvásárlását is támogatja a kormány.

Emellett elengedik a többgyermekesek devizahitel-tartozását, de az édesanyáknak a diákhitelt sem kell visszafizetniük, ha három gyermeket vállalnak. A baloldal programjában azonban nem szerepelnek tervek azzal kapcsolatban, hogy mit tennének a tizenegy év alatt kiépült, Európában példátlan családtámogatási rendszerrel, már amennyiben jövő áprilisban választásokat nyernének.

Hangsúlyosabb az LMBTQ

A hagyományos családmodell, és ennek támogatása helyett a nyugat-európai trendeknek megfelelően inkább az LMBTQ-jogokat hangsúlyozzák a miniszterelnökjelölt-jelöltek. Szerintük ezek csorbulnak Magyarországon, és ezen változtatni kellene – írja a Magyar Nemzet.

Emlékezetes volt, amikor az ATV választási műsorában azzal licitáltak egymásra a jelöltek, hogy ki tett többet a homoszexuálisokért. Karácsony Gergely azzal állt elő, hogy ő már egy szivárványos zászlót is kitűzött a budapesti városházára, Dobrev Klára azzal vágott vissza, hogy ő is megszavazta az Európai Parlament egy határozatát, amely szerint a melegházasságokat minden tagállamban el kell ismerni.

A versenyből azóta már kiesett Fekete-Győr András Momentum-elnök pedig a gyermekvédelmi törvényt törölte volna el, ezt az első három legfontosabb intézkedése között sorolta fel. Érdekes, hogy a másik első körben búcsúzó aspiráns, Jakab Péter szerint sincs szükség gyermekvédelmi törvényre, a Jobbik elnöke azonban kiállt amellett, hogy Magyarországon ne házasodhasson két azonos nemű személy. Konkrét családokat segítő intézkedések azonban az első választási műsorban az ATV-n még nem hangzottak el.

A segélyezést hoznák vissza

A második, az RTL Klubon szervezett választási műsorban szőrmentén már szóba kerültek a családtámogatások. Dobrev Klára, a pártja programjában egyébként már régóta szereplő, családipótlék-emelést hozta szóba. A DK szerint meg kellene duplázni a családi pótlékot, ezzel lehetne leginkább segíteni a magyarokon. A Gyurcsány-párt miniszterelnökjelölt-jelöltje ezt a műsorban azzal fejelte meg, hogy erre azért van szükség, mert a családok kilencvenhét (!) százaléka nem tudja felvenni a csok-ot, mivel nem hitelképes. Dobrev szerint ezen javítana a magasabb családi pótlék. Jakab Péter azzal egészítette ki újsütetű szövetségesét, hogy állami bérlakásokat kellene építeni. Egyedül Márki-Zay Péter beszélt arról, hogy a családtámogatási rendszert meg kéne tartani. Mint arról lapunk is beszámolt, a nagycsaládos hódmezővásárhelyi polgármester maga is igénybe vette a kormányzati autótámogatást. Márki-Zay korábban is méltatta már a Fidesz intézkedéseit, például azt, hogy kormánypárt csökkentette a munkát terhelő adókat.

Karácsony Gergely később azt nyilatkozta, hogy ekkor majdnem agyvérzést kapott. Ismert ugyanis: a baloldalon mára konszenzus van arról, hogy az adókat meg kell emelni. A többkulcsos adóval a módosabbakat nagyobb arányban adóztatnák, Karácsony Gergely azonban a cégek társasági adóját is megemelné hat százalékkal.

Vészjósló történelmi tapasztalatok

A kormányfőjelölt-aspiránsok szegényes kommunikációja mellett az eddigi tapasztalatokra is támaszkodhatunk a baloldal családpolitikájával kapcsolatosan. Emlékezetes ugyanis, hogy Orbán Viktor már legelső kormányzati ciklusában, 1998 és 2002 között is a politikája fontos részévé tette a családok segítését. A „Három gyerek, három szoba, négy kerék” jelszó mögött már akkor bevezették a gyermekek után járó adókedvezmény egy kezdeti formáját, és ugyan még nem a mostani mértékben, ám otthonteremtési hiteleket biztosítottak a családok számára.

Az első Orbán-kormányt váltó szocialista-szabaddemokrata kabinetek azonban ezt az kedvezményrendszert felszámolták. Gyurcsány Ferencék 2006 január elsejétől elvették a rendszeres gyermekvédelmi támogatást a családoktól. Az egy és két gyermeket nevelő szülők adókedvezményét eltörölték. A három vagy több gyermekes családoknak járó adókönnyítést pedig hatvan százalékkal csökkentették. Az olcsó otthonteremtési hiteleket megszüntették, helyette pedig devizahiteleket ajánlottak az embereknek. Csökkentették a gyes időtartamát a korábbi három évről kettőre. A másfél évnél rövidebb biztosítási idővel rendelkező családoknak akár csupán egy évre, vagyis egyharmadával csökkentették a gyed időtartamát. A terhességi-gyermekágyi segélyhez és a gyed-hez szükséges fél év biztosítási időt a kétszeresére növelték. A családi pótlék felső életkori határát pedig 23 évről 20 évre csökkentették. Gyurcsányéknak tehát van már abban tapasztalatuk, hogyan lehet megnehezíteni a családok életét.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik