Izraeli–palesztin konfliktus

2024.01.05. 12:10

A Hezbollah-vezető szerint Száleh Arúri megölése nem marad válasz nélkül

Az izraeli–palesztin háború 91. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli tartalékosok és harckocsizók gyakorlatoznak a libanoni határ térségében, az Izrael által megszállva tartott Golán-fennsíkon az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti fegyveres konfliktus idején, 2024. január 4-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Ohad Zwigenberg

Franciaország és Jordánia légi úton juttatott el segélyeket Gázába

A francia és jordániai légierő hét tonna humanitárius és a Hán-Júniszban kialakított tábori kórháznak szánt orvosi segélyt juttatott el légi úton a Gázai övezetbe – közölte pénteken a francia államfő hivatala.

Jordánia ugyan már korábban is hajtott végre hasonló műveletet a Gázai övezetben, de Franciaország számára ez volt az első alkalom. Párizs eddig nagyjából ezer tonna segélyt szállított a palesztinok lakta partmenti övezetbe szárazföldi úton.

Az Elysée palota egyik tisztségviselője szerint a csütörtök esti műveletben egy francia és egy jordániai repülőgép vett részt.

Franciaország és Jordánia nehéz körülmények között légi úton szállított segélyt a lakosságnak és azoknak, akik segítenek nekik

– mondta az illetékes, aki nem tárta fel, hogy pontosan mit dobtak le, illetve, hogy Izrael engedélyezte-e az akciót.

Izrael ugyanakkor legutóbb novemberben jóváhagyta Jordánia számára, hogy segélyeket szállítson le légi úton a Gázai övezetbe.

Emmanuel Macron francia elnök az X közösségi oldalon továbbra is válságosnak nevezte a humanitárius helyzetet a Gázai övezetben.

Az izraeli hadseregnek a palesztin megszállt területeken a civil közigazgatást szolgáló egysége (COGAT) pénteken viszont arról számolt be, hogy a humanitárius helyzet stabilizálódik a palesztin térségben. A COGAT egyben tagadta különböző gázai övezeti források és az egyiptomi Vöröskereszt azon állítását, hogy akadályozná víztisztító berendezések, orvosi ellátmány és sátorrudak szállítmányait.

A Hezbollah-vezető szerint Száleh Arúri megölése nem marad válasz nélkül

Száleh al-Arúrinak, a Hamász iszlamista palesztin szervezet politikai bizottságának elnökhelyettesének megölése nem marad válasz nélkül - jelentette ki pénteken a Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezet vezetője televíziós beszédében.

Al-Arúri meggyilkolása... bizonyosan nem marad válasz, illetve megtorlás nélkül

– hangoztatta Haszan Naszrallah.

NASZRALLAH, Haszan
Szajed Haszan Naszralláh sejk, a Hezbollah radikális libanoni síita szervezet vezetője beszédet mond 
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA

Arúrit és szervezetének hat másik tagját kedd este egy Izraelnek tulajdonított légi csapásban likvidálták Bejrútban, az Irán támogatását élvező Hezbollah erősségének számító Dahíje déli elővárosban.

Naszrallah hangsúlyozta, hogy Libanont megaláznák, ha mindez válasz nélkül maradna. Hozzátette, hogy szükségszerűen lesz reakció.

Naszrallah szerint „nem maradhatnak vesztegek ilyen fokú sértés” esetén. 

Ez azt jelentené, hogy Libanon egésze kiszolgáltatottá válik, ahogy minden város, település és szereplő is

– tette hozzá.

A Hezbollah-vezető kijelentette azt is, hogy amint Izrael eléri céljait a Gázai övezetben, Libanon felé fog fordulni.

Naszrallah már szerdán óva intette a zsidó államot a háború kiterjesztésétől. "Aki háborúban gondolkozik ellenünk, egyszóval meg fogja bánni ezt" - húzta alá.

A Hezbollah vezetője azt mondta, hogy a szervezet jelenlegi műveletei Libanon déli részén "történelmi lehetőséget" nyújtanak az ország Izrael által megszállt területének felszabadítására.

Naszrallah közölte, hogy a Hezbollah mintegy 670 katonai műveletet hajtott végre a libanoni-izraeli határon október 8. óta. Azt állította, hogy a síita milícia nagy számban semmisített meg izraeli harcjárműveket és páncélosokat.

Arúri megölése olyan aggodalmakat keltett, hogy a gázai övezeti háború átcsaphat Libanonra is.  több mint 76 ezren voltak kénytelenek elmenekülni otthonukból az összecsapások miatt.

Izraeli hadsereg: „teljes erőbedobással” folynak a harcok Gázában

Az izraeli hadsereg „teljes erőbedobással” folytatta az elmúlt napban a Gázai övezeti palesztin iszlamista fegyveresek elleni hadműveleteit elsősorban az övezet déli részén, Hán-Júniszban – közölte egy katonai szóvivő pénteken.

A katonai jelentés szerint a légi, a szárazföldi és a tengeri erők több mint száz célpontot, köztük az övezetet irányító Hamász szervezet egyik katonai parancsnokságát támadták az utóbbi huszonnégy órában. Megsemmisítették a Hamász több katonai bázisát és raktárát, és az övezet középső részén, al-Boridzs menekülttáborban felszámoltak egy fegyveres csoportot, amely célba vett egy izraeli harckocsit. Emellett megtaláltak és leromboltak több olyan indítóállást, amelyből Izrael területét támadták rakétákkal.

Izraeli tartalékosok és harckocsizók gyakorlatoznak a libanoni határ térségében, az Izrael által megszállva tartott Golán-fennsíkon az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti fegyveres konfliktus idején, 2024. január 4-én
Fotó: Ohad Zwigenberg / Forrás: MTI/AP

A Libanonnal határos északi fronton is több olyan célpontot támadott az utóbbi napban az izraeli légierő, amelyből a Hezbollah libanoni síita milícia fegyveresei támadták Izraelt.

Libanonba utazik az EU külügyi főképviselője, hogy az izraeli határon kialakult helyzetről tárgyaljon

Libanonba utazik pénteken Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője, hogy az izraeli határon kialakult helyzetről és az izraeli-palesztin konfliktus kiszélesedésének elkerüléséről tárgyaljon - közölte az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) Brüsszelben.

A sajtóközlemény szerint a főképviselő háromnapos látogatása alatt tanácskozást folytat Nabih Berrivel, a libanoni parlament elnökével, Nadzsíb Mikáti miniszterelnökkel, Abdallah Bouhabib külügyminiszterrel, Joseph Aounnal, a libanoni fegyveres erők parancsnokával, továbbá Aroldo Lázaro tábornokkal, az ENSZ libanoni békefenntartó missziójának vezetőjével.

"A látogatás alkalmat ad arra, hogy megvitassák a Gázában és környékén kialakult helyzet valamennyi aspektusát, beleértve annak a régióra gyakorolt hatását, különös tekintettel az izraeli-libanoni határon kialakult helyzetre, valamint arra is lehetőséget teremt, hogy tárgyalásokat folytassanak a regionális eszkaláció elkerülésének és a polgári lakosságnak nyújtott humanitárius segélyek fenntartásának fontosságáról" - áll az EKSZ-közleményben.

A főképviselő ismételten hangsúlyozni fogja, hogy a regionális vezetőkkel folytatott diplomáciai erőfeszítéseket elő kell mozdítani annak érdekében, hogy megteremtsék a feltételeket az Izrael, a palesztinok és a régió közötti igazságos és tartós béke eléréséhez - emelték ki.

A kétoldalú együttműködés, valamint libanoni belpolitikai és regionális kérdések szintén a megbeszélések részét képezik.

Palesztin és libanoni vádak szerint az izraeli hadsereg kedden a libanoni fővárosban végrehajtott légicsapásban végzett Száleh Arúrival, a Hamász palesztin iszlamista szervezet második legmagasabb rangú vezetőjével. A támadást a térség több vezetője elítélte, Izrael nem erősítette meg, de nem is tagadta felelősségét.

Hamász-mentes palesztin uralom jöhet Gázában

Bár az október 7-én kirobbant izraeli háború végét még nem látni, Izraelnek már most több forgatókönyve van arra, mi legyen a Gázai övezet sorsa a háború lezárása után. Joav Galant izraeli védelmi miniszter nemrég javaslatokat tett Gáza jövőbeli kormányzására vonatkozóan, eszerint korlátozott palesztin uralom lenne a területen – írta a BBC alapján a Világgazdaság.

A tárcavezető azt azonban egyértelműen kijelentette, hogy a Hamász többé nem irányíthatná Gázát, és Izrael megtartaná a teljes biztonsági ellenőrzést a terület felett. Galant javaslata szerint egy többnemzetiségű erő venné át a terület újjáépítését a háború okozta széles körű pusztításokat követően. Ebben a szomszédos Egyiptomnak is fontos szerepet szánnának. A terület irányításáért azonban a palesztinok lennének felelősek.

A Gázai övezet lakói palesztinok, ezért palesztin szervek lesznek a felelősek, azzal a feltétellel, hogy nem lesznek ellenséges akciók vagy fenyegetések Izrael ellen

– jelentette ki Joav Galant.

A nyilvánosságra került terv csak akkor valósítható meg, ha Izrael megnyeri a háborút. A harcok továbbra is folynak Gázában, az elmúlt 24 órában több tucat ember vesztette életét a támadások következtében.

A háború lezárására nemcsak Tel-Aviv törekszik. Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken a héten ismét a térségben tartózkodik. A politikus a tervek szerint tárgyalásokat folytat a megszállt Ciszjordániában palesztin tisztviselőkkel és izraeli vezetőkkel is. A külügyminiszter látogatása a Hamász egyik vezetőjének, Saleh al-Arurinak keddi, a libanoni fővárosban, Bejrútban történt likvidálását követően megnövekedett feszültségek közepette történik. A szervezet egyik alapítójának megölésével széles körben Izraelt vádolják, Tel-Aviv azonban sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta ezt.

A csütörtöki eseményekről itt olvashat: 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában