Önálló nyelv lesz a jelbeszéd

Az úgynevezett jelnyelvi törvény elkészítése több mint hatesztendős időszakra nyúlik vissza. A tervezetet véleményezték az érdekvédelmi szervezetek, a kormány elé került, most pedig a Parlament tárgyalja majd. Ha elfogadják, 2010. június 1-jén lép hatályba.

A hallássérült állampolgároknak törvény biztosította joguk van a tökéletes kommunikációhoz, a pontos megértéshez. Ehhez vehetik igénybe a jelnyelvi tolmácsok segítségét, akik hivatalos ügyeik intézésekor állnak rendelkezésükre, legyen az házasságkötés, adóügy, egészségügyi vizsgálat vagy rendőrségi eljárás – mondják a szakemberek.

[caption id="" align="aligncenter" width="350"] Heves megyében kevés a jeltolmács Illusztráció
[/caption]

Nagy jelentősége van annak, hogy a magyar állam önálló nyelvnek ismeri el a jelnyelvet, ugyanis a hallássérültek közül sokan csak ennek segítségével tudnak kommunikálni. A jelnyelv egyben nemzeti nyelv is, minden ország egyedi jeleket alakított ki, bár tagadhatatlan, hogy két idegen országban élő jelnyelv segítségével kommunikálva igen hamar megérti egymást. A jelnyelv eddig csak egyfajta eszköz volt. Önálló nyelvként azonban máshogy viszonyul hozzá az állam, mivel eddig a jelnyelvi tolmácsszolgálatok pályázat útján szerezték meg a működésükhöz szükséges összeget, ezentúl azonban ez is állami feladat lesz, egységes finanszírozással. A szolgálathoz szükséges összeget a mindenkori költségvetés biztosítja.

Ha hivatalos nyelv lesz, az iskolában is bevezetik

Bevezetik majd a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékét is, ami azt jelenti, hogy tolmácsként kizárólag a névjegyzékben szereplők dolgozhatnak majd. Az is fontos változás lesz, hogy 2016-tól a hallássérült gyermekek szülei választhatnak, magyar nyelven, vagy magyar és magyar jelnyelven képezzék a kicsiket. A változtatás komolyságát és fontosságát jelzi, hogy a tervezet szerint a televíziós szolgáltatóknak 18 és 23 óra között valamennyi sorozatot, közérdekű információt, hírműsort felirattal vagy jelnyelvi tolmáccsal kell érthetővé tenni a hallássérültek számára.

Hat ember kellene, most négy van

Heves megyében jelenleg Egerben működik szakszolgálat két főmunkatárssal és két megbízási szerződéssel dolgozóval. Ehhez képest az ideális az lenne, ha a megye minden nagyvárosában dolgozna egy-egy jelnyelvi tolmács. Vagyis minimum hat emberre lenne szükség az ideális működéshez.

– Hiányszakma a jelnyelvi tolmács – mondta Kévés Zsuzsanna szakmai vezető. – Reméljük, az új törvény ezen is változtat. Elsősorban azzal, hogy elismert és ismert szakma lesz a miénk, vagyis több magasan képzett jelnyelvi tolmács segítheti a kommunikációt.

Jelenleg hatalmas szervezési bravúrt igényel, hogy az előzetes bejelentésekhez képest 48 órán belül mindenki megkapja a szükséges segítséget. A hallássérültek tudják, ha orvosi vizsgálatra, ügyintézésre hivatalosak, akkor legalább két nappal korábban jelezniük kell ezt a szakszolgálatnak. Az ott lévők ugyanis csak így tudják az idejüket beosztani, hogy mindenhová időben odaérjenek. Ez egyben azt is jelenti, hogy az átlag munkaidő hetven óra, vagyis nagyon feszített a tempó.

– Magyarországon minden megyében zajlik alap- és középfokú jelnyelvi oktatás – jelezte Kévés Zsuzsanna –, de ahhoz, hogy valaki tolmácsként dolgozzon, minimum két és fél éves képzés szükséges. Magának a jelnyelvnek az elsajátítása is igénybe vesz négy évet. Vagyis mint minden nyelvtanulás, ez is időigényes. Ráadásul azzal is számolni kell, hogy a jelnyelv is éppúgy bővül, változik, új szavakkal gyarapodik, mint a beszélt nyelv. Vagyis itt is követni kell a világ változásait ahhoz, hogy a tolmácsok naprakészek lehessenek.

Jellemző lehet a magyar jelnyelvi gyakorlatra, hogy bírósági, rendőrségi ügyekben már megkövetelik a jeltolmács jelenlétét. A kívánatos az lenne, ha orvosi vizsgálatoknál, kezelések megkezdése előtt, vagyis az egészségügyben is segítséget kapnának a hallássérültek.